Ma (vasárnap) délután fél négy körül a SpaceX amerikai cég Falcon 9-es kódnevű hordozórakétája sikeresen föld körüli pályára állította  az ISS soron következő ellátmányát. A Falcon 9-es egy újszerű koncepciót megtestesítő hordozó eszköz: részben újrafelhasználható fő elemeket alkalmaz. A kétfokozatú hajtórakéta első fokozata, amely a legtöbb folyékony oxigént és űrhajózásra alkalmasra finomított kerozint tartalmazza, kiürülés után képes álló helyzetben leszállni a kilövés helyére, vagy az Atlanti óceánon lebegő leszálló platformra. A kilövést egy nappal korábban technikai okoknál fogva megszakították, és vasárnap ismételték meg, ekkor viszont teljes sikerrel.

Az egyes fokozat alig hét perccel a kilővés után sikeresen leereszkedett a szárazföldi leszállóhelyre. Az, hogy a tengeri platformra vagy a kilővés helyére érkezik vissza attól függ, hogy mennyi üzemanyag marad a rakétában a kilővés után. Minél magasabbra kell feljuttatni a hasznos terhet, annál kevesebb manőverezésre alkalmas üzemanyag marad az első fokozatban.

A sikeres visszatéréshez  hidraulikusan mozgatható speciális légterelő lapokat, hideg gázzal működő irányító fúvókákat és az utolsó néhány tíz méteren automatikusan kinyíló lábakat kellett kifejleszteni, a precíziós vezérlésen túl.

Az emberiség történetében teljesen újrafelhasználható kilővő eszközt még nem alkalmaztak sosem. A Falcon 9 is csak az első fokozat visszatérést oldotta még meg, ami viszont a teljes költség jelentős lefaragását jelenti már most is. Elon Musk, a SpaceX tulajdonosa korábban elmondta, hogy ugyan egy egyszer használatos űrrakéta elkészítése annyiba kerül mint egy szélestörzsű kereskedelmi repülőgépé, mégis csak egyszer repül, szemben a sok tízezer felszállásal amit az utasszállító repülőgép végez. Ha egyszer a teljes hordozó eszköz többször újra hasznosítható lesz, Musk szerint a kilővés költsége a jelenleginek akár a századára is eshet.

A mostani kilövést arról a kilővőpadról végezték, ahonnan 2011-ig az űrsikló flotta is repült, valamint néhány Saturn V-ös hordozórakétát is indítottak innen korábban.

Készen áll az első kourou-i indításra az első Szojuz ST-B hordozórakétával Föld körüli pályára állítandó Galileo műhold. A rakétakomplexumot már kiszállították a Francia Guyana-n lévő kilövőpadra, s az indítás október 20-ra várható.

A három fokozatú Szojuz ST-B hordozórakétát még vízszintes állapotban vontatták ki az összeszerelő épületből a kilövőállásra, ahol függőleges helyzetbe állították, hogy fel lehessen rá helyezni a pályára állításra váró európai navigációs műhold-rendszer, a Galileo-nak az első két elemét. A két egységet még a múlt héten becsomagolták abba a szállító tartályba – Fregat-MT –, amelyet a hordozórakéta legfelső fokozatára illesztettek, s amelyből a műholdak majd kikerülnek a világűrben.

A mostani felbocsájtást azért előzi meg óriási várakozás, mert ez az első alkalom az Európai Űrügynökség (ESA) és az Orosz Űrügynökség történetében, hogy a Dél-Amerikában lévő Francia Guiana-i Kourou űrkikötőből indítanak Szojuz hordozórakétával európai műholdat. Ezidáig ugyanis csak Bajkonurból és Pleszetszkből lőttek fel orosz gyártású Szojuz hordozórakétát. Ugyanakkor nem csak ez, hanem az európai Galileo navigációs műhold-rendszer is most debütál, hiszen ez lesz az első állomása a kontinensünk felett majdan működő navigációs hálózat kiépítésének.

Fotó: ESA