2024 április 29
Űrkutatás
Megkezdődött a NASA történelmi repülése a Marsra november 26-án, keleti idő szerint 10:02-kor, amikor is elstartolt az Atlas V-ös rakéta szállítóterében a Marskutató Laboratórium (MSL). Az a tudományos berendezés, amelynek egyik fő berendezése a Curiosity névre keresztelt személyautó nagyságú marsjármű. Az indítás a floridai Cape Canaveral Air Force Station-ön lévő indítóállásról történt. http://www.nasa.gov/multimedia/videogallery/index.html?media_id=122049781Nagyon izgatottak vagyunk amiért végre elindíthattuk a világ legmodernebb laboratóriumát a Marsra – nyilatkozta a fellövést követően Charles Bolden, az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) vezetője. – Az MSL révén nagyon fontos információkat tudhatunk meg a Marsról, amely tudományos eredmények révén előkészülhetünk majd a későbbi emberes űrutazásra a "Vörös bolygóra" és olyan más helyekre, ahol még korábban nem járt ember.A mostani küldetés során egy új fajta precíziós leszállást alkalmaznak a Marsra érés kapcsán, hogy a Curiosity marsjármű a megfelelő helyen, a Gale kráter mellett érjen majd talajt várhatóan 2012.…
November utolsó csütörtökjén a Roszkoszmosz kollégiuma az orosz űrkutatási szervezet tudományos és műszaki állománya elöregedésének, a nagy tudású szakemberek elvándorlásának gondjairól értekezett. A megoldásra váró súlyos problémákat űrkutatási fiaskók sora jelzi. Egy terjedelmes interjúban Borisz Csertok akadémikus azt elemzi, hogy mi változott az orosz űrkutatásban, a dicsőségtől mi vezethetett a mai kudarcok sokaságához. Az aeromagazin.hu sorozatában bemutattuk az orosz űrkutatás utóbbi években elszenvedett kudarcainak „leltárát”, majd rávilágítottunk az orosz kozmikus ágazat felelősség biztosítási anomáliáira. A befejező részt érdemes néhány általános megállapítással kezdeni. Hangsúlyozni kell, hogy a műszaki, fejlesztési, szervezési okokra visszavezethető hibák ugyan milliárdokkal mérhető tudományos, anyagi és pénzügyi károkat okoztak, mind azon által emberéletet követelő baleset nem történt sem a világűrben, sem pedig a földi kozmikus rendszerekben. Az oroszok által üzemeltetett, emberes űrrepüléseket szolgáló eszközök biztonsága nem kérdőjeleződött meg. Komoly érv erősíti ezt az állítást: a space shuttle program…
Korábbi társainánál nagyobb és fejlettebb a Mars Science Laboratory (MSL), avagy más néven Curiosity, magyarul kíváncsiság rover. A Curiosity az idén hozott döntés alapján a négy ideálisnak tűnő terület közül a Gale-kráterben fog landolni, ahol az ősi környezet jellemzőit vizsgálja, és egykori életnyomokat keres.A Courosity 2011. november 25-én startolt, és 2012. augusztus 6-án száll majd le a vörös bolygón. A szakemberek reményei alapján lényegesen több információt szállíthat nekünk a Marsról, mint a korábbi űrszondák. Eredményei a következő lépés, a Marsról történő mintahozatal előkészítésében lehetnek fontosak. Az eddigi legnagyobb marsjáró Az MSL rover lényegesen nagyobb és fejlettebb korábbi társainál. Tömege kb. 900 kilogramm (a Spirit és az Opportunity 185 kilogrammos), átlagos átmérője 2,7 méter (utóbbi a Spirit és az Opportunity esetében 2 méter). Részben ezen paraméterek miatt sem lehetett ezúttal a hagyományos, légzsákos leszállási módszert használni ennél a szondánál. Az amerikaiak…
Telemetriai adatok érkeztek az orosz bolygóközi állomásról csütörtök folyamán a Bajkonuron lévő követő pontra. A Phobos-Grunt projekt folytatása azonban, az átrepülési „ablak” bezáródása miatt aligha jöhet szóba. Hivatalosan megerősítették az Interfax hírügynökségnek, hogy kora délután kódolt telemetriai jeleket fogott Bajkonur az űrállomásról. Az adatok feldolgozása megkezdődött. Az általában igen szűkszavú Roszkoszmosz az értesülést megerősítette: „Szakembereink értékelik a beérkezett információt” – közölte Alekszej Kuznyecov, az orosz űrhivatal sajtófőnöke. „Ha nem csak mi hallhatjuk az űreszközt, hanem az is képes lesz utasítások fogadására, akkor reálisan elképzelhető a biztonságos irányítása és nem esik majd irányíthatatlanul a fejünkre” – jelentette ki Jurij Karas, a Ciolkovszkij nevét viselő orosz űrkutatási akadémia levelező tagja. Kérdésekre válaszolva azt is közölte, hogy a Phobos-Grunt szputnyik eredeti célját, a Mars holdjának kutatását aligha valósíthatják meg, mivel az „ablak” bezárult, vagyis a bolygóközi pályára vezénylés optimális időpontja elmúlt. Az űrállomáson…
A Roszkoszmosz hivatalosan megerősítette, hogy az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) ausztráliai megfigyelő pontján sikerült fogni az orosz Phobos-Grunt bolygóközi állomás jeleit. Ez arra utal, hogy az űreszköz vélhetően üzemképes. Orosz szakemberek teóriái szerint akár az amerikaiak is ludasak lehetnek az űrállomás programjának megtorpanásában. A jelenleg a Föld körül parkoló pályán keringő Phobos-Grunt orosz űrállomás programjának megbénulásáról a Roszkoszmosz orosz űrkutatási hivatal egyelőre nem adott ki tényfeltáró magyarázatot. „Egyszerűen nem értjük, hogy mi történik” – jelentette ki a 2011. november 9-i startot, majd az elmaradt Mars-pályára állást követően Vitalij Davidov, a hivatal elnök-helyettese. Újságírók előtt úgy fogalmazott, hogy az ok bármi lehet, akár a leghihetetlenebb dolog is. „Valami nem egészen gömbölyű nálunk” – jegyezte meg.Mind orosz, mind pedig amerikai szakértők már a Phobos-Grunt elveszítéséről is beszéltek. Az egyetlen parányi biztató jel az EKA Perth környékén lévő megfigyelő pontjáról jött hír, miszerint…
Az orosz-amerikai legénység két nappal a Bajkonurról történt indítás után, percnyi pontossággal érkezett meg szerda reggel a nemzetközi űrállomásra. Az immár hat fős csapatra számtalan tudományos és műszaki feladat vár, így munka a világűrben, az állomáson kívül, átdokkolás, rakodás. Az egyik teherűrhajó augusztusi elvesztése, valamint a Phobos-Grunt expedíció projektjének megtorpanása után fontos az ISS program folytatódása. A két orosz és egy amerikai űrhajósból álló legénység moszkvai idő szerint 2011. november 16-án 09.24 órakor érezhette azt az enyhe huppanást, amellyel a Szojuz TMA-22 űrhajó illeszkedett az ISS dokkoló egységéhez. Menetrend szerint délben történik a zsilipek összenyitása és az átszállás. Az elkövetkező hónapokban az orosz űrhajósok 37 tudományos kísérletet végeznek el, s ezek sorában lesz olyan is, amelyet a világűrben most hajtanak végre először. A Roszkoszmosz orosz űrhajózási ügynökség hivatalosan megerősítette, hogy a következő emberes űrrepülés startja 2011. december 21-én lesz, amikor…
A Phobos-Grunt bolygóközi űrállomás megmentése még januárig elképzelhető – mondta Vlagyimir Popovkin, a Roszkoszmosz vezetője. Azt is elmondta, hogy az űrállomás addig nem süllyed a Földtől 180 kilométernél közelebbi pályára. Rámutatott, hogy a sűrűbb légrétegekbe érkezve az üzemanyaggal tele töltött kozmikus szerkezet megsemmisül. Az orosz űrkutatás rendszerhibáiról szóló sorozatunkban alább az űreszközök biztosításának hátterét mutatjuk be. Miközben az amerikaiak már keresztet vetettek az orosz Phobos-Grunt expedícióra és orosz szakemberek is esélytelennek mondják a Mars felé tovább indulni képtelen missziót, az orosz űrhajózási ügynökség nyitva hagyja a folytatás lehetőségeit. Popovkin mégoly óvatosan is arra utalt, hogy próbálkoznak a bolygóközi állomással kapcsolatot teremteni, ám ez eddigi nem sikerült.Az aeromagazin.hu szakírója éppen az orosz űrkísérletek biztosítási összefüggéseit értékelve hívja fel a figyelmet arra, hogy a projektek gazdáit szigorú szerződéses kötelezettségek is terhelik. Alaposan dokumentálniuk kell a meghibásodások műszaki okait, továbbá azt is, hogy…
Úton van a nemzetközi űrállomáshoz a Szojuz TMA-22 űrhajó, amely 2011. november 14-én startolt Bajkonúrról. A moszkvai idő szerint 08.14-kor történt indítás után a kozmikus eszköz a program szerint levált a hordozó rakétáról és két nap múlva dokkol az ISS kikötőjében. A Roszkoszmosz orosz űrhajózási ügynökség hivatalos közleménye szerint az expedíció parancsnoka Anton Skaplerov ezredes. A legénység tagja Anatolij Ivanyisin alezredes és az amerikai Daniel C. Burbank ezredes. A két orosz újonc a világűrben, az amerikai már két space shuttle expedicióban részt vett. Mindhármuk közérzete jó. Az aeromagazin.hu szakértője emlékeztet arra, hogy az expedíció indítására árnyékot vet a start időpontjának módosítása, hiszen a misszió időtartamát több mint egy hónappal lerövidítették. A változtatásra az idén augusztusban balesetet szenvedett Progressz teherűrhajó megsemmisülése miatt került sor. A legénység az ISS csapatához csatlakozik. Az alaplegénység, Szergej Volkov parancsnok, az amerikai Michael Fossum és a…
A Phobos-Grunt bolygóközi automatikus űrállomást elveszettnek tekinthetjük - jelentette ki az orosz Interfax hírügynökségnek egy magát megnevezni nem kívánó űrhajózási szakember. Minden kísérletünk az űreszközzel való kapcsolat felvételére meghiúsult, s így se telemetriai adatokat nem kaptunk, se a fedélzeti irányító rendszert nem tudtuk működésre bírni - közölte szombat este a hírügynökség forrása. Utalt arra is, hogy az űreszközre vonatkozó hivatalos közleményt a projekt lezárásáról, a Roszkoszmosz a közeli napokban kiadja. Az aeromagazin.hu folyamatosan tudósított a Zenit-2SB hordozórakétával indított űrállomás programjáról. A 2011. november 9-én, Bajkonurról történt startot követően az űrállomás sikerrel vált le a rakétáról, a tervezett parkolópályára állt, ám onnan már nem tudta elindítani a bolygóközi pálya elérésére szolgáló hajtóművet. Jelenleg Föld-körüli pályán halad, 250-350 km magasságban. Meruk JózsefFotó: RoscosmosKorábbi írásaink e témában: Rendszerhibák az orosz űrkutatásban - 1. rész (Kudarcok 2005-2011) http://www.aeromagazin.hu Az amerikaiak már temetik az orosz…
A Phobos-Grunt orosz kozmikus expedíció folytatására ugyan van még halvány remény, ám szakmai körökben egyre erőteljesebb az a vélemény, hogy az orosz űrkutatás, valamint az elméletet a gyakorlatba átültetni hivatott kozmikus ipari komplexum mélyreható rendszerhibák miatt kénytelen elszenvedni a sorozatos kudarcokat. Az aeromagazin.hu az alábbiakban áttekintést ad az utóbbi esztendők jelentősebb orosz űrhajózási fiaskóiról. 2005. június 21. – Balesetet szenvedett a Pleszeckből indított Molnyija-M hordozórakéta, a katonai rendeltetésű Molnyija-3K távközlési holddal, valamint a Boriszoglebszk nukleáris hajtóműves tengeralattjáróról indított Volna hordozórakéta a „napvitorlával” ellátott Koszmosz-1 holddal. 2005. október 8. - az Északi Jeges-tengerbe zuhant a Rokot hordozó rakétával indított CryoSat európai hold. 2006. február 28. – A Briz-M gyorsulási blokk meghibásodása miatt a Proton-M hordozórakéta nem tudta a kijelölt pályára juttatni az ArabSat 4A arab távközlési holdat. 2006. március 29. – Az Expressz-AM11 távközlési holddal megszakadt az összeköttetés, miután űrszeméttel ütközött.…
A 2011. november 9-én startolt orosz Phobos-Grunt szonda jelenleg Föld-körüli parkoló pályán kering és Moszkvában lázas munka folyik a vörös bolygó felé eljuttatása érdekében. Az amerikai stratégiai főparancsnokság honlapján az olvasható, hogy az űreszköz két hét múlva a Földre hullik vissz. Miközben nyilvánvalóan nem sikerült a Phobos-Grunt saját hajtóműveinek elindítása, a nemzetközi sajtó drámai megállapításaira a Roszkoszmosz vezetői szűkszavúan reagálnak. Annyi bizonyos, hogy a Zenit 2SB hordozórakéta kifogástalanul juttatta Föld-körüli pályára az automatikus kutató állomást. Az is kiderült, hogy a program előkészítettségéről több orosz tudós aggályait fejezte ki – éppen a meghibásodott irányító rendszerek tökéletességét illetően. A jelenleg leggyakrabban idézett állítást a világsajtó a STRATCOM-nak tulajdonítja, holott az Egyesült Államok Stratégiai főparancsnokságának honlapja nem saját véleményét tette közzé, hanem a Szabad Európa Rádió – Szabadság Rádió hírének adott helyt. Vagyis nem hivatalos kommunikéről van szó. Ennek lényege az, hogy a…
Véget ért a 2030-as évekre megálmodott orosz Mars-repülést modellező kísérlet. Sikerrel fejeződött be a nemzetközi Mars-expedíció földi szimulálásának 520 napos kísérlete. A november 4-ei, pénteki moszkvai sajtótájékoztatón Vitalij Davidov a Roszkoszmosz elnökhelyettese bejelentette, hogy a majdani tényleges űrodüsszea startja remélhetően a Vosztocsnij űrrepülőtérről lesz. A hivatalosan Mars 500 expedíciónak nevezett kísérlet eredményeit, a megszerzett tudományos információkat a vörös bolygóhoz való repülés modellezéséről a Roszkoszmoszon kívül az európai és kínai partnerek is hasznosítják. Davidov úgy fogalmazott, hogy most dolgoznak az orosz kozmikus program stratégiájának körvonalazásán. A 2030-ig szóló tervezés részét képezi a 2025-ig megvalósuló orosz szövetségi célprogram elfogadása. Elmondta, hogy a most nyert tudományos adatok teljes egészét 2012. április 22-25. között az orosz tudományos akadémia nemzetközi konferenciáján tárják a nyilvánosság elé. A Gagarin nevét viselő űrhajós kiképző központ vezetője, Szergej Krikalov űrhajós arról szólt, hogy a Mars-500 eredményeit nemcsak a távlati…
Foglalkozzunk ismét a Naprendszer-kutatás jövőjével, de ezúttal főleg a külső bolygók világával! Kevéssé ismert, hogy ez a hatalmas, izgalmas térség szinte kizárólag a NASA felségterülete – más nemzetek műszerei csak a NASA űrszondáira „csimpaszkodva” jutottak el eddig ebbe a távolságba. Éppen ezért az Egyesült Államok ez irányú elképzelései és tervei döntő jelentőségűek. A 2013-ban kezdődő évtized elgondolásait nemrég hozták nyilvánosságra.A tíz évre szóló űrkutatási terveket hagyományosan az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiája készíti a NASA és a National Science Foundation (Nemzeti Tudományos Alap) számára. Konkrétan most a „Bolygótudományi áttekintés 2013–2022-re” elnevezésű, 400 oldalas dokumentumból szemezgetünk, külön kiemelve a külső Naprendszerre vonatkozó elképzeléseket. Itt természetesen az a feladat, hogy a várhatóan rendelkezésre álló költségvetési támogatást igazságosan és gazdaságosan kell elosztani a különféle űrszondás projektekkel pályázó intézmények és kutatók között. Az ilyen projektek átfutási ideje természetesen nagyon hosszú, ezért kell hosszú távra…
Kína megkezdte űrállomásprogramját – Kína betartotta az ígéretét, s egyéves késéssel ugyan, de megkezdte vadonatúj Tiangong–1 („Égi Palota”) elnevezésű űrállomásának fejlesztését, valószínűleg egy jövőbeli nagy kínai űrállomás alapegységét. A modult a tervek szerint műszerekkel teljesen felszerelve, de űrhajósok nélkül juttatják fel az űrbe. A kísérlet második fázisában – valószínűleg már ebben a hónapban, vagyis az idén novemberben – egy pilóták nélküli űrhajót, a Sencsou–8-at is felküldik az alapmodulhoz, a Tiangong–1-hez, s a két egység önműködően fog összekapcsolódni. A kínai szakértők nagy lelkesedéssel fogadták a Tiangong–1 indítását, amely először alacsonyabb pályára került, majd onnan a saját hajtóműveivel 362 kilométeres Föld feletti magasságra emelkedett. Azóta folyamatosan próbálják ki a rendszereit, a távirányítását, az energiaellátását, a rádiókapcsolat biztonságát és a fedélzeten lévő berendezések működését. A kínai űrállomást a CZ–FT1 hordozórakétával indították 2011. szeptember 29-én. A nagy modul tömege 8,5 tonna, hossza 10,5 méter.…
Sikeresen pályára állította az európai űrügynökség az új Galileo navigációs rendszer első két műholdját október 21-én a Közép-Amerikában lévő Farncia Guyanan lévő kouroui űrrepülőtérről. Az idítás azért is történelmi jelentőségű, mert ez volt az első alkalom, hogy orosz gyártású Szojuz hordozórakétát használtak a fellövéshez.A VS01-es számú rakéta közép-európai idő szerint tegnap 12.30-kor indult arról az új kilövőállásról, amelyet a Szojuz rakétákhoz építettek a Francia Guyana-i űrközpontban. Mint az az ESA szakemberi elmondták, a Szojuz hordozórakéta fokozatai tökéletesen működtek az indítás során, majd a Fregat-MT tárolóegység a terveknek megfelelően, 23 222 km-es magasságban, 3 órával és 49 perccel az indítás után rendben pályára állította a két Galileo műholdat.A mai nap több szempontból is történelmi jelentőségű az ESA számára - mondta köszöntőjében Jean-Jacques Dordain az ESA vezérigazgatója - mivel a Galileo program révén Európában lehetőség nyílik egy világszínvonalú műholdas navigációs rendszer működtetésére.…
Új Mexikóban átadták az első magán űrrepülőteret, a Virgin Galactic űrkikötőt. A ceremónián Sir Richard Branson, a Virgin Galactic tulajdonosa és Susana Martinez, Új-Mexikó kormányzója avatta fel a világ első magántulajdonban lévő űrkikötőjét, ahonnal az első űrturisták indulhatnak majd a világűrbe a WhitheKnightTwo és a SpaceShipTwo űrjárművekkel.Nyolcszáz meghívott vendég előtt adta át Sir Richard Branson a Virgin biroldalom tulajdonosa az általa alapított Virgin Galactic űrvállalkozás űrrepülőterér, a Spaceport America-t Új-Mexikóban. Az extravagáns üzletember két gyermekével, Sammel és Hollyval a SpaceShipTwo fedélzetén érkezett meg az ünnepségre, majd az új-mexikói kormányzóval közösen adták át a Sir Norman Foster és csapata által tervezett létesítményt, amely a" Virglin Galactic Gateway to Space" nevet kapta a Brenson gyerekektől.Az új űrkikötő és látogató centrumban tárolják majd a kereskedelmi űrrepülésre szánt járműveket, azaz a két WhiteKnightTwo hordozó repülőgépet és az öt SpaceShipTwo űrjárművet. Ugyanakkor itt kaptak helyet…
Készen áll az első kourou-i indításra az első Szojuz ST-B hordozórakétával Föld körüli pályára állítandó Galileo műhold. A rakétakomplexumot már kiszállították a Francia Guyana-n lévő kilövőpadra, s az indítás október 20-ra várható.A három fokozatú Szojuz ST-B hordozórakétát még vízszintes állapotban vontatták ki az összeszerelő épületből a kilövőállásra, ahol függőleges helyzetbe állították, hogy fel lehessen rá helyezni a pályára állításra váró európai navigációs műhold-rendszer, a Galileo-nak az első két elemét. A két egységet még a múlt héten becsomagolták abba a szállító tartályba – Fregat-MT –, amelyet a hordozórakéta legfelső fokozatára illesztettek, s amelyből a műholdak majd kikerülnek a világűrben.A mostani felbocsájtást azért előzi meg óriási várakozás, mert ez az első alkalom az Európai Űrügynökség (ESA) és az Orosz Űrügynökség történetében, hogy a Dél-Amerikában lévő Francia Guiana-i Kourou űrkikötőből indítanak Szojuz hordozórakétával európai műholdat. Ezidáig ugyanis csak Bajkonurból és Pleszetszkből lőttek fel…
Hazánk legrégebbi komplex űrkutató formációja a Budapesti Műszaki Egyetemen alakult meg. A csoport történetét, munkáját és eredményeit két részben mutatjuk be.Arra biztosan emlékszem, hogy a Mikrohullámú Híradástechnika Tanszék (MHT) tanszékvezetői szobájában többen ültünk. A tanszékvezető, egyetemünk egyik vezető professzora, az ipar képviseletében nagy tudású, vezető szakemberek és néhányan ifjú, az űrkutatás iránt elkötelezett, alkotni vágyó, egyetemhez kötődő mérnökök, oktatók.Az alapítás: 1970 A megbeszélés az akkor már több szocialista ország részvételével működő, a világűr békés kutatását maga elé tűző Interkozmosz szervezet nyomására jött létre. Hazánktól elvárták, hogy alkotó módon, a világűrbe, műholdak fedélzetére kerülő egységek kutatás-fejlesztésével segítse a szervezet munkáját. Ekkorra már a Műegyetemen, Ferencz Csaba vezetésével, Simonyi professzor hátterével működő Rakétatechnikai Tudományos Diákkörben felépítettük a Ferenc-hegyi műhold-vevő állomást, bekapcsolódtunk a műholdak figyelésébe, telemetriájuk, az általuk sugárzott képek vételébe, analizálásába. Tudtuk, hogyan épül fel egy műhold, ismerkedtünk az égi mechanika alapjaival,…
Korábban már írtunk az extragalaxisok kutatására szolgáló GALEX kis NASA-műhold első megfigyeléseiről. A nagyon sikeres, csak 29 hónapos működésre tervezett űreszköz azóta is folytatja munkáját. A szakirodalomban folyamatosan olvashatunk a galaxisok UV-méréseiről, amelyekből itt a legfontosabbakat írjuk le, összehasonlítva más csillagászati holdak eredményeivel.A 2003. április 28-án pályára állított kis (250 kg-os) műhold részletes technikai adatai megtalálhatók előző cikkünkben (Aeromagazin 2008/6). Az eddigi megfigyelések során extragalaxisok tízmillióit fényképezte le a teljes égboltot áttekintve két ibolyántúli (UV) érzékelőjével. Sajnos, 2010 májusában a "távoli" UV (135–175 nm hullámhosszú) érzékelő zárlatos lett, ezért azóta csak a „közeli” UV tartományban (175–280 nm közt) folynak megfigyelések. A hatalmas adattömeg feldolgozása azonban időt igényel. Míg korábban a két UV hullámsáv összehasonlításával tudtak hőmérsékletbecsléseket végezni, most az egy UV és a látható tartomány összehasonlításával lehet dolgozni. Sötét energia, sötét anyag A nagy mennyiségű galaxisadat kiválóan alkalmas statisztikai vizsgálatokra.…
A negyedik űrrepülésre szánt újra felhasználható eszköz, a NASA Atlantis űrrepülőgépe is elbúcsúzott 2001 júliusában a Nemzetközi Űrállomástól és egyben az űrrepüléstől.Az utolsóként repült „űrsikló” fedélzetén ezúttal csak négyen foglaltak helyet. A jövőben orosz Szojuz, amerikai Dragon és Orion személyűrhajók látják majd el az ISS-t személyzettel. Az utánpótlást az amerikai Dragon, az orosz Progressz, a francia ATV és a japán ETV jelű teherűrhajók szállítják majd. Űgy tűnik, itt a Space Transport System program (STS) vége. (Az Aeromagazin 2011/5, 50–52. oldalán olvasható cikkben foglaltuk össze az utolsó STS-repülések eseményeit, adatait és eredményeit. Most pedig a legeslegutolsó, az STS–135 jelű repülésról és az Atlantis űrrepülőgép búcsújáról írunk. Sajnos lezárult a hősi STS-korszak.) Az Atlantis Az Atlantis az STS-ek közül negyedikként készült el, és először 1985. október 3-án repült. Valójában ez az eszköz volt az orosz Mir modulűrállomás fő amerikai szállítója. Az összesen…