A Phobos-Grunt bolygóközi űrállomás megmentése még januárig elképzelhető – mondta Vlagyimir Popovkin, a Roszkoszmosz vezetője. Azt is elmondta, hogy az űrállomás addig nem süllyed a Földtől 180 kilométernél közelebbi pályára. Rámutatott, hogy a sűrűbb légrétegekbe érkezve az üzemanyaggal tele töltött kozmikus szerkezet megsemmisül. Az orosz űrkutatás rendszerhibáiról szóló sorozatunkban alább az űreszközök biztosításának hátterét mutatjuk be.
Miközben az amerikaiak már keresztet vetettek az orosz Phobos-Grunt expedícióra és orosz szakemberek is esélytelennek mondják a Mars felé tovább indulni képtelen missziót, az orosz űrhajózási ügynökség nyitva hagyja a folytatás lehetőségeit. Popovkin mégoly óvatosan is arra utalt, hogy próbálkoznak a bolygóközi állomással kapcsolatot teremteni, ám ez eddigi nem sikerült.
Az aeromagazin.hu szakírója éppen az orosz űrkísérletek biztosítási összefüggéseit értékelve hívja fel a figyelmet arra, hogy a projektek gazdáit szigorú szerződéses kötelezettségek is terhelik. Alaposan dokumentálniuk kell a meghibásodások műszaki okait, továbbá azt is, hogy minden lehetséges eszközzel megpróbálkoztak az űrállomás épségének megőrzéséért és a tudományos program folytatásáért. Ugyancsak nagy jelentősége van a Földre visszahulló darabok okozta károk megelőzésének. Vagyis, ha a Phobos-Grunt projekt orosz és külföldi résztvevői már most veszni látják a méregdrága kozmikus expedíciót, akkor is a lehetetlent kell megkísérelniük – a biztosítók szempontjából is.
Az orosz kozmikus biztosítási rendszerre a figyelem 2011. február elején irányult különös intenzitással, amikor a Geo-IK-2 program meghiúsult. Csakhogy a Rokot hordozórakéta az előírásoknak megfelelően elvégezte a feladatát, ám a Geo-IK-2 szputnyik az orosz hadügyminisztérium „új és titkos” fejlesztése volt, s emiatt nem lehetett biztosítása, így a kár megtérítéséről se lehetett szó. Annyi bizonyos, hogy a baleset okait az orosz védelmi minisztérium és a Roszkoszmosz közösen vizsgálta. Azóta is leállt a Rokot hordozó rakéták indítása. Tudnivaló, hogy korábban 17 alkalommal indítottak ilyen rakétát és egyetlen egyszer történt meghibásodás.
Az allinsurance.ru oldal információi szerint az idén februárban történt indításkor két kockázatra kötöttek biztosítást. Az egyik a starthelyen okozott károk eshetőségére vonatkozott. Csakhogy a start szabályos volt és így károkozás aligha történhetett. A starthely becsült értéke egyébként megegyezik a mindenkori könyv szerinti értékkel. A másik biztosítható kockázat a harmadik személyekkel szemben viselt felelősség, amely a hordozórakéta első fokozatának működésekor lép fel. A hagyományok szerint ez többszáz millió rubel értékű felelősségbiztosítást jelent. A Rokot esetében tehát sem az első, sem a második biztosítási kockázat területén nem történt káresemény.
Ugyanezen a honlapon olvasható az orosz kozmikus biztosítás egy másik példája, a három GLONASSZ szputnyik tavaly decemberi lezuhanása kapcsán. Az orosz helyzet meghatározó rendszer holdjai legalább 2,5 milliárd rubelt (cca. 17,5 Md forint) értek. Idén márciusban, a Golorsz Rosszii (Ooroszország Hangja) rádióállomáson hangzott el az a bejelentés, miszerint az újabb GLONASSZ szputnyik biztosítási díjait, (a startot kétszer is elhalasztották), a Roszkoszmosz orosz állami űrhajózási ügynökség vállalatainak nyereségéből fizették. Perminov akkori Roszkoszmosz felelős elmondta, hogy azért köthettek biztosítást a szputnyikra, mert kísérleti példány volt és kivételesnek számított. „Összekapartuk rá a pénzt, hogy biztosítva legyen”. A szakember az állami űreszközök biztosítását „fájdalmas kérdésnek” nevezte. Elmondta, hogy az egész világon működik a startok civilizált biztosítása. Oroszországban nincs törvényi háttere a szputnyikok biztosításának. A Roszkoszmosz három éve előkészítette három változatban az erről szóló törvényjavaslatot, a Duma elé került, de a törvényhozásban a pénzügy-minisztérium nem támogatta. Így hivatalosan egyetlen kopejkánk sincs biztosításra – mondta az űrkutatási szakember. – Bírálni ezért persze lehet bennünket, de ettől még nem lesz pénzünk – tette hozzá.
A Roszkoszmosz a hírek szerint nem adta fel. Újabb erőfeszítéséket tesz az áldatlan biztosítási helyzet megváltoztatására. A tét az állami tulajdonú űreszközök kockázati biztosítása. A kereskedelmi célú, magánmegrendelőktől kapott megbízások szputnyikjait a megrendelők maguk biztosítják.
Idén február végén, Szergej Ivanov orosz miniszterelnök helyettes, volt hadügyminiszter felszólította a Roszkoszmoszt az összes állami űrszerkezet biztosítására – olvasható az allinsurance.ru oldalon. A politikus azt is közölte, hogy a biztosításokat piaci díjakért, közvetítők nélkül kell megkötni. A dolgok akkor ennyiben is maradtak.
Az aeromagazin.hu sorozatának 3. részében az orosz űriparban foglalkoztatott mérnökök és tudósok képzésének rendszerhibáit világítjuk meg
Meruk József
Fotó: NASA, Roscosmos