2022. november 22–23-án rendezték meg az Európai Űrügynökség (ESA) miniszteri szintű tanácskozását Párizsban. A háromévente ülésező Miniszteri Tanács az ESA legfőbb döntéshozó testülete. A tagállamok itt határoznak az új űrprogramokról, például űrszondák, műholdak fejlesztéséről, továbbá stratégiai kérdésekről.
A tagállamok miniszterei, illetve az ESA vezetősége először találkozott az orosz–ukrán háború kitörése óta. Az ülésen döntöttek a következő időszakra vonatkozó programok feliratkozási összegéről is, majd bemutatták az ESA 17 új űrhajósjelöltjét.
Az európai űrtevékenység autonómiája biztosításának elérésében alapvető szerepet játszik az Ariane–6 és a Vega–C hordozórakéta, ezek teljes körű alkalmazása esetén ugyanis az európai államoknak nem lesz szükségük külső partnerekre ahhoz, hogy saját űreszközeiket elindíthassák. A stratégiai autonómia kérdése ezenkívül erősen függ a kommunikációs biztonságtól is, amelynek kapcsán a SAGA program 2027-ig egy olyan kvantumkommunikáción alapuló műholdegyüttes kiépítését teszi lehetővé, amely biztos eszközt jelent az európai kormányzati és ipari szereplők számára. Az ügynökség céljainak fontossági sorrendjét a számok is egyértelműen mutatják. A klímaváltozás vonatkozásában például a következő időszakra a tagállamok összesen 2,5 milliárd euróval iratkoztak fel a földmegfigyeléssel kapcsolatos programokra, ami az összes program arányait tekintve is jelentős. A Miniszteri Tanácson a tagállamok összesen közel 17 milliárd eurónyi feliratkozási összegben állapodtak meg, ami az előző, 2019-es alkalomhoz képest 17 százalékos növekedést jelent.
További ESA-programok
Az ESA tudományos programjai ezután is a vezető globális szerep alapját képezik, a területre a tagállamok összesen több mint hárommilliárd euró biztosításáról döntöttek, ugyanakkor az is látszik, hogy egyelőre nagyobb volumenű tudományos programok finanszírozása a jelen gazdasági nehézségek okán nem minden esetben volt lehetséges. Ennek ellenére 2023-ban két nagy tudományos jelentőségű szonda indítása is megvalósul majd. A JUICE (lásd nyitókép),amely a Jupitert és annak holdjait vizsgálja, valamint a Euclid, mely a környező galaxisokat megfigyelve tanulmányozza a világegyetem 95 százalékát kitevő sötét anyagot. A következő időszakokat nézve olyan űrtávcsövek indítása előtt áll még az ESA, mint a Plato 2026-ban vagy az ARIEL 2029-ben – ezek fő területe az exobolygó-kutatás lesz.
A delegációk összesen 2,7 milliárd eurós összegről döntöttek az ESA űrkutatási programja, vagyis a Terrae Novae következő fázisát illetően. A program három területre fókuszál, és magában foglalja az ügynökség leginkább előtérben lévő tevékenységeit, az alacsony Föld körüli pályán folyó emberes küldetéseket, valamint a Holdat és a Marsot érintő kutatási területeket. A küldöttségek képviselői határoztak a Nemzetközi Űrállomás 2030-ig történő meghosszabbításáról is, így az európai Columbus modul tovább működhet. A Holddal kapcsolatos fejlesztések közül fontos kiemelni a nagy méretű hasznos terhet szállító Argonaut nevű európai leszállóegységet, amelyet a 2030-as években kívánnak először bevetni Föld–Hold küldetéseken. Egyetértés történt ezenkívül az új európai modulok kidolgozásának megkezdéséről is, ami a Nemzetközi Űrállomás utáni időszakokban kiemelt funkcióval bírhat az amerikai emberes holdprogram, az Artemis, illetve a Hold körül építendő nemzetközi űr-állomás, a Lunar Gateway és az egyéb Holdat célzó küldetések során.
Az orosz–ukrán háború következtében végül nem történt meg az ExoMars program második fázisának indítása, amelynek során az európai Rosalind Franklin rover az orosz Kazacsok platformon jutott volna el a Mars felszínére, a programot pedig az orosz Proton hordozórakétával indították volna. Így a rover átalakításra vár, indítása legkorábban 2028-ban valósulhat meg (a program meghirdetésekor a céldátum még 2009 volt). Mindezek tekintetében elmondható, hogy a ma talán legnagyobb kihívást jelentő Mars-kutatás – a NASA-val együttműködve – továbbra is fontos célja az európai űrkutatásnak.
Az ESA 2022-es űrhajós osztálya
Az ESA főigazgatója a Miniszteri Tanács második napján bemutatta az ESA több mint 22 ezer jelentkező közül kiválasztott öt karrier-, tizenegy tartalék és egy para-aszt-ro-nautáját. Az űrhajósjelöltek elsődleges küldetése a 2030-ig meghosszabbított Nemzetközi Űrállomáson való feladatellátás, de már részt vehetnek a későbbi Artemis-repülések-ben is. A bemutatott űrhajóscsapat tagjai a következő hónapokban az ESA kölni űrhajóskiképző központjában egy általános felkészülés után kapják meg a küldetésspecifikus tudást ahhoz, hogy a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére „lépjenek”.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Josef Aschbacher, az ESA főigazgatója megállapodást írt alá a magyar űripar versenyképességének növeléséről
Magyar részvétel
A magyar delegációt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vezette, az ülésen továbbá jelen volt Sztáray Péter biztonság-politikáért és energiabiztonságért felelős államtitkár, valamint Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos és Habsburg György párizsi nagykövet. A miniszter hangsúlyozta, Magyarország számára kiemelten fontos az ESA-tagság által elérhető ágazati lehetőség. Az űrszektor ugyanis a hozzáadott érték révén az elmúlt években is bizonyította ellenállóságát recessziós időszakban is. Így Magyarország minél proaktívabb szerepvállalása egyrészt gazdasági szempont, másrészt érdek, hogy az ESA által Európa globális szinten, más területeken is tovább erősödjön. A programokban való közreműködéssel, az elmúlt időszakban pedig az olyan eredményekkel tudtunk hozzájárulni ehhez az erősödéshez, mint a Gateway űrállomás sugárvédelmi rendszerének tervezése és építése, a Comet Interceptor üstökösszonda kamerájának fejlesztése vagy a JUICE Jupiter-szonda építésében való részvétel.
Magyarország a következő időszakban is fenntartja korábbi mértékű hozzájárulását a választható programokhoz mintegy 52 millió euró összegben (ez nem éves befizetés, egyes programok 2028-ig vagy akár 2032-ig is tartanak). A külgazdasági és külügyminiszter az ülés első napján írta alá azt a megállapodást (Requesting Party Agreement) az ESA-val, mely a következő öt esztendőben a magyar kis- és középvállalkozásokat segíti évi mintegy kétmillió euró értékben azzal a céllal, hogy a későbbiekben hatékonyabban vegye fel a versenyt a választható programokra való előkészületekben. A delegáció a HUNOR magyar űrhajósprogram aktuális folyamatait is ismertette, és további űrhajósidőt ajánlott fel az Európai Űrügynökségnek.
Borsos Bálint
Cikkünk a Külgazdasági és
Külügyminisztérium támogatásával készült