Az űrkutatás és a hozzá kapcsolódó űripari fejlesztések fontos részét képezik a fejlett országok gazdasági és tudományos életének. A magyar kormány 2021 augusztusában foglalta kormányhatározatba és hagyta jóvá Magyarország űrstratégiáját, amely kulcsfeladatként határozza meg az interdiszciplináris tudással rendelkező szakemberek képzését, számukra egy úgynevezett tudásplatform létrehozását, illetve az ezzel összefüggő egyetemi képzések integrált összekapcsolását.
Ennek eredményeként indulhat el 2022 szep-temberétől a UniSpace Magyarország Konzorcium égisze alatt az a program, amely a jövő hazai űrkutatási szakembereinek egyetemi szintű képzését tűzte ki céljául. A részletekről dr. Parragh Biankát, a UniSpace program vezetőjét kérdeztük.
– Milyen céllal jött létre a UniSpace elnevezésű egyetemi képzési program?
– A UniSpace Magyarország Konzorcium megalapításával a nemzeti űrstratégiában meghatározott feladatnak megfelelően a hazai űrkutatáshoz és űrtechnológiához kapcsolódó kompetenciával rendelkező immár tizenhét magyar egyetem egy közös, interdiszciplináris szakirányú továbbképzési program létrehozását tűzte ki célul. Mindez a Külgazdasági és Külügyminisztériummal mint szakmai irányító és felügyelő szervvel, közösen a felsőoktatásért felelős szaktárcával, az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, valamint a Miniszterelnökséggel mint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartójával szakmai partnerségben valósul meg. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a konzorcium vezetését is ellátja. A nemzetközi szinten is egyedülálló kezdeményezés keretében 2022 szeptemberében először magyar, majd később angol nyelven induló képzés az űr-kutatáshoz kapcsolódó négy fő tudomány-területre fókuszál: a természettudományokra, az orvos- és egészségtudományokra, a műszaki tudományokra, valamint a társadalomtudományokra.
– Kik jelentkezhetnek erre a képzésre?
– Bárki, akit érdekel az űrkutatás, annak különböző szakterületei mint szakirányok, akik űrkutatással vagy valamilyen űripari tevékenységgel foglalkozó vállalatnál, intézménynél szeretnének dolgozni a diplomájuk megszerzése után, illetve akik valamilyen űrkutatással kapcsolatos tudományos programban akarnak részt venni a jövőben. Bárki, akit érdekel az űrkutatás és az űripar mint a jövő egyik fő ipari, gazdasági és tudományos szakterülete. Itt megjegyzem, hogy az unikális tudást elismerő oklevél megszerzésével a versenyszférában és a közigazgatásban, a diplomácia területén is számos munkalehetőség nyílik a végzettek előtt. Ennek egyetlen feltétele, hogy a jelentkező minimum BA vagy BSc diplomával rendelkezzen. A képzésen térítéses formában lehet majd részt venni, ennek mértéke a piacon jelenleg elérhető más térítéses képzések költségéhez igazodik. A három féléves oktatás után pedig szakirányú továbbképzési oklevelet kapnak azok, akik sikeresen teljesítik a záróvizsgákat.
– Milyen tantárgyakat hallgathatnak a felvételt nyert diákok a három féléves képzés ideje alatt?
– Az első félév, amely a közös, alapozó szemeszter szerepét tölti be, digitális platformon, online oktatási formában zajlik, és ezalatt az űrkutatáshoz, űrtevékenységhez kapcsolódó általános alapozó tantárgyakat tanulják a hallgatók. Például megismerik az űrtudomány alapjait, az űrkutatás történetét, az űrtechnológia fejlődését, az űrélettan elméleti alapjait, az űrszektor és a gazdasági fejlődés kapcsolatát, valamint az űrjog alapjait. Majd a második és a harmadik félévben már olyan specifikus képzéseken vehetnek részt, amelyek kimondottan azokra a szakterületekre fókuszálnak, melyeket az említett négy fő tudományterület közül választottak a hallgatók, tehát az adott tudományterületi szakirányú továbbképzési program tantárgyait jelentik.
– Hogyan oszlanak meg a képzési ágak a UniSpace programba bevont egyetemek között az első félév után?
– A négy fő tudományterület szakirányú képzését négy különböző egyetem indítja és gondozza. A szakirányért felelős egyetemek munkáját a különböző speciális szakterületeken a programban részt vevő többi egyetem támogatja saját oktatóinak, szakembereinek, kutatóinak bevonásával. A természettudományos szakterületet az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) gondozza, és az itt végzők űrtudományi szakember oklevelet kapnak. Az űrtáplálkozási és egészségtudományi szakemberképzés a Debreceni Egyetem (DE) égisze alatt zajlik, míg az űrtechnológiai szakemberek oktatását a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) vállalta magára. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) pedig a világűr--politikai tanácsadó képzést végzi a hasonló társadalomtudományi képzéssel foglalkozó egyetemekkel közösen.
– A négy fő tudományos ágon belül milyen szakmai témaköröket ölel fel a képzés?
– Az űrtudományi szakemberképzés esetében – amelyet az ELTE vezet – többek között az űrtudomány fizikai és kémiai alapjait, a csillagászat és asztrofizika alapjait, űrmeteorológiát és a Naprendszer fizikáját ismerhetik meg a hallgatók. Emellett tanulnak még a műholdas műszerekről, mérésekről és kísérletekről, illetve a mesterséges holdakról, földmegfigyelésről, hogy csak néhány példát említsek. A BME vezette második és harmadik szemeszter keretében többek között az űreszközökről, űrkommunikációról, űrrobotokról, rakétatechnikáról és más hasonló szakterületekről kapnak átfogó képet a diákok. A Debreceni Egyetem az űrorvostan, űrtelemedicina, sugárbiológia, űrgyógyszerészet, űrmezőgazdaság, űrélelmezés kérdéskörével foglalkozik. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen hallgatható űrpolitikai tanácsadó képzés során pedig a nemzetközi űrtevékenységek biztonság- és védelempolitikai vonatkozásaival, az űrgazdaságtannal, az űrszektor finanszírozási kereteivel, a világűrjoggal, a nemzetközi kommunikációval és más hasonló tantárgyakkal adnak keresztmetszeti képet a hallgatóknak.
– Miért fontos, hogy interdiszciplináris képzés keretében tanulhassanak az űrkutatás iránt érdeklődő egyetemisták?
– Az interdiszciplináris szemléletű és tudású szakemberek képzésének az a célja, hogy a szakirányú tanulmányok elsajátítását követően az oklevelet szerző hallgatók képesek legyenek rendszerben gondolkozni, és a szűken vett szakterületük kontextusára is rálássanak, ezáltal hatékonyan tudják majd Magyarország érdekeit képviselni az űrtevékenység területén, mely a jelenlegi biztonságpolitikai környezetben kiemelten fontossá vált. Hathatós eszköz lehet a nemzetközi kapcsolatok terén is ez a program, külföldi diákok és intézmények, cégek számára is vonzó lehet a jövőben. Számos nagy nemzetközi, űripari szakterülettel is foglalkozó vállalat jelezte már, hogy szívesen bekapcsolódna a programba, többek között a francia Thales már tervezi a részvételét a gyakorlati oktatásban.
– Magyarország bár nem űrnagyhatalom, jelentős szakmai tudással rendelkezik az űrkutatás területén. Ezt hogyan tudták beépíteni a képzési programba?
– Hazánkban immár nyolcvan éve zajlik űrtevékenység, amelynek révén a magyar űrkutatás szakemberei komoly szaktudásra tettek szert az elmúlt évtizedek során. Ennek a továbbfejlesztése is célja a szeptemberben induló UniSpace programnak, hiszen egyre több olyan szakemberre van szükségük a hazai és nemzetközi űripari cégeknek, akik megfelelő szakmai háttérrel, tudással rendelkeznek. Úgy gondolom, hogy a UniSpace program elvégzését követően komoly lehetőségek tárulnak majd azon hallgatók elé az elhelyezkedés során, akik a négy szakterület valamelyikéből szereznek oklevelet. A képzésben pedig természetesen azok a hazai űripari szakemberek is tevékenyen részt vesznek majd oktatóként és tanácsadóként, akik jelenleg is ebben az iparágban dolgoznak, ezen a tudományos szakterületen kutatnak, és eredményes munkájukkal hozzájárulnak a hazai űrszektor fejlődéséhez.
– Hazánk 2015 óta tagja az ESA-nak, az Európai Űrügynökségnek. Mit profitálhatnak ebből azok a hallgatók, akik a UniSpace program keretében valamelyik űrkutatási területen szereznek szakirányú oklevelet?
– Azáltal, hogy Magyarország immár több mint öt éve tagja az ESA-nak, egyre több, az ügynökség által meghirdetett pályázaton vehet részt. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan nő azoknak a magyar vállalatoknak, kutatóintézeteknek a száma, amelyek a különböző űrkutatási, fejlesztési, ipari és tudományos programokba bekapcsolódhatnak. S felkészült, megfelelő szakmai tudású munkatársakra van szükségük, így előnyös, ha olyan új dolgozókat vesznek fel, akiknek már van szakmai hátterük, tudásuk az űrkutatás egyes szakterületein. Nemcsak azok járnak jól, akik elvégzik ezt a szakirányú továbbképzést, hanem azok a vállalkozások is, amelyek ezeket a diplomásokat alkalmazzák. Ez az együttműködés már akkor elkezdődhet, amikor a képzésen részt vevő hallgatók egyes űripari tevékenységgel foglalkozó cégek bekapcsolódásával gyakorlati ismereteket szerezhetnek, különféle laborfeladatokban közreműködhetnek. Vagyis már a képzés ideje alatt bevonhatjuk az együttműködésbe azokat a vállalatokat, amelyek a későbbiekben alkalmazhatják is a náluk járt hallgatókat. Az állam és a magánszektor közös érdeke az, hogy hosszú távon hazánk is minél szélesebb körben bekapcsolódhasson a különböző tudományos űrkutatási programokba, és az űriparban is egyre meghatározóbb szerepet játszhassanak a hazai cégek akár önállóan, akár nagy nemzetközi vállalatokkal közösen.
A képzésről a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. e-mail--címen lehet érdeklődni.
Sajtos Zoltán
Cikkünk a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával készült.