Nem lehetséges, de nem is szerencsés a különböző közlekedési ágak biztonsági kockázatait összevetni, hiszen ki tudná megmondani, hogy a közúti, a vasúti, a vízi vagy éppen a légi személy- és áruszállítás kíván-e nagyobb szervezettséget, fegyelmet a balesetek megelőzése terén. Ugyanakkor mindenki tisztában van azzal, hogy a légi közlekedés szabályainak legkisebb megsértése is beláthatatlan következményekkel járhat.
Ezért sem véletlen, hogy az Európai Unió és a világ légi közlekedésében dolgozó közlekedésbiztonsági szervezetei szinte le sem veszik a szemüket az egyes államokban működő légitársaságokról, repülőterekről és a felügyeletükben érintett hatóságokról. A nemzetközi repülésbiztonsági szervezetek ellenőrei – a megnövekedett légi forgalom ismeretében teljesen érthetően – manapság már mindennapos vendégek az egyes országokban. Mamira Vilmos repülőmérnökkel, a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Légiközlekedési Kutatóközpontjának vezetőjével egyebek mellett ezekről a látogatásokról is beszélgettünk.
– Mielőtt belevágnánk témánk közepébe, kérem, röviden mutassa be olvasóinknak az irányítása alá tartozó szervezetet!
– A kutatóközpontunk létrehozása egy hosszabb folyamat eredménye volt, de hivatalosan 2019 júliusa óta működik, amikor is az Innovációs és Technológiai Minisztérium rendeletben jelölte ki a KTI-t, hogy a légi közlekedési törvény alapján lássa el a légi közlekedés biztonságával kapcsolatos feladatokat. Az említett rendelet egyébként nemcsak a légi, hanem a vasúti és a vízi közlekedésre vonatkozó, közlekedésbiztonsággal kapcsolatos projekteket, szabályalkotásokat, képzési feladatokat, továbbá a hatósággal való együttműködési feladatokat is a KTI-hez delegálta. A rendelet szellemében a napi tevékenységünket és a különböző projektjeinket is a légi közlekedés biztonságának érdekében kell végeznünk.
– Mondana egy-két konkrétumot a napi munkájukból?
– Annak idején, amikor létrehozták a kutatóközpontot, a fő feladatot kevésbé a tudományos munka jelentette, sokkal inkább az a fajta operatív, támogató tevékenység, amelynek keretében munkatársainknak a Légiközlekedési Hatóság fejlesztését kellett segíteniük. Mindezt azért tették, hogy az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) által korábban jelzett hiányosságok mielőbb kiküszöbölhetők legyenek. Kutatóközpontunknak a létrejöttét követően tehát az első számú feladata a hatóság támogatása volt.
– Ha megfelelőek az ismereteim, ezek az auditok sikeresen lezárultak, az EASA mindent rendben talált. Azóta hogyan változott a feladatkörük?
– Valóban, az EASA részéről korábban tett észrevételek legnagyobb részét sikerült megnyugtatóan lezárni, ellenőreik legutóbbi, idei szeptemberi látogatásán az üzemeltetés terén új észrevételt már nem tettek. Persze – s mondhatnám, hogy ez természetes is – vannak még teendők, amelyeken dolgozni kell. Az elért eredmények azonban számunkra azt jelentették, hogy a hangsúlyt már más területekre helyezhettük. Így most – a hatóság támogatása mellett – előtérbe kerülhettek újabb feladatok is. Az egyik hosszú távú cél az, hogy a KTI-n belül létrejöjjön egy légi közlekedési kompetencia-központ. Ez azt jelenti, hogy az itteni, illetve bizonyos feladatokra szerződő külsős szakértőkkel a légi közlekedéssel kapcsolatos képzéseket tudjuk biztosítani, egyrészt a hatósági felügyelők, másrészt az iparág képviselői számára. A hatósági képzésekben már az elmúlt évben komoly részt vállaltunk, a legtöbb belső képzést saját tan- és vizsgaanyaggal bonyolítottuk le, amely oktatási anyagok mind saját fejlesztésűek. Ez a folyamat az idén is folytatódott, hiszen ez hosszú távon is a KTI egyik állandó feladata marad.
– Kijelenthetjük azt, hogy a tevékenységük egyre inkább megoszlik a tudományos kutatómunka és a gyakorlati teendők között?
– Így van, bár most még abban a fázisban vagyunk, amikor a gyakorlati feladatok mennyisége a kutatásokhoz képest nagyobb. Ha azonban a hatóság már eléri az optimális működési szintet, csak akkor tudja majd fenntarthatóan végezni a munkáját, amennyiben az iparág úgy fejlődik, hogy a hatóságnak ne kelljen a korlátozó vagy szankcionáló eszközeit használnia. A gond az, hogy manapság az iparági szereplők egy része egyszerűen nem képes teljesíteni azokat a sztenderdeket, amelyeket az európai jogszabályok előírnak. Ezért azt tervezzük, hogy az előbbiekben jelzett kompetencia-központot úgy hozzuk létre, hogy ne csak a hatósági kompetenciákat fejlesszük és tartsuk fenn, hanem az iparág számára is hozzáférhetővé tegyük ezeket a képzéseket. Iparági szemszögből szeretnénk bemutatni, hogy melyek azok a jogszabályok és értelmezések, amelyek megértése hozzájárul majd a biztonságosabb üzemeléshez, működéshez. Ezek a gyakorlatiasabb feladatok az idén még biztosan dominálni fognak. A tudományos kutatás folyamatosan és tudatosan fog felépülni, egyre nagyobb részt téve ki feladatkörünkben.
– Szerintem az eddig elmondottakból minden olvasónk számára nyilvánvaló, hogy kiváló a kapcsolatuk a Légiközlekedési Hatósággal. De mi a helyzet az iparági partnerekkel?
– Őket úgy osztjuk fel, hogy vannak azok az iparági partnerek, melyek szakértői tevékenységet rendelnek meg tőlünk, illetve azok, amelyek főként a későbbi tudományos tevékenységben lesznek igazán partnerek, idetartoznak az egyetemek, akkreditált laborok is. Már vannak olyan partnerek, amelyekkel élő együttműködési megállapodásunk van, köztük a két legnagyobb a Wizz Air és a BASe Airlines Zrt., de több más szerződés is előkészítés alatt áll. Természetesen a későbbiekben is örömmel várunk ilyen feladatokat, hiszen ez lehet az egyik útja annak, hogy az iparági szereplőket is segíteni tudjuk abban, hogy a repülésbiztonság magasabb szintjét érhessük el közösen. Ez segíti majd a hatóság munkáját is, mi pedig egy olyan köztes láncszem lehetünk, amely a hatósági elvárásokat szakértői szinten képes közvetíteni az iparág számára, illetve visszacsatolást tud adni a hatóságnak is.
– Számíthatunk arra, hogy belátható időn belül lesznek olyan kutatási eredményeik, amelyekre felkapja a fejét a világ?
– Nagyon remélem, hogy előbb-utóbb igen, ezekben a törekvéseinkben segít bennünket, hogy Schváb Zoltán, a KTI ügyvezetője is szívügyének tekinti kutatóközpontunk hatékony munkáját. Annál is inkább, mivel akár Európában, akár a világon máshol vannak olyan területek, amelyeken vezető szerepre tör Magyarország. Hogy mást ne mondjak, ilyenek például a pilóta nélküli légi járművekkel kapcsolatos kutatások. Ezen a téren mindenképpen élen-járók szeretnénk lenni, hiszen a kormány is ezt a célt tűzte ki mind a kutatás--fejlesztésben, mind a felhasználásban. Ehhez mi a szak-értői munkánkkal tudunk támogatást adni. A stratégia megalkotásában, a jogi környezet optimalizálásában, a gyártással kapcsolatos tevékenységek fejlesztésében, a kompetencia növelésében látjuk mi a viszonylag nagy szerepünket. Meg tudom erősíteni, hogy a légi közlekedési stratégián keresztül ez egy olyan terület, ahol igenis nagy lehetőségeink vannak. De akár a Magyarországi Drón Koalíción keresztül, akár közvetlenül mint KTI-szakértők, akár az egyes iparági szereplőkkel való közvetlen vagy az egyetemekkel történő együttműködésben ez a KTI Légiközlekedési Kutatóközpontja tevékenységének egyik fő irá-nya. Ebben az évben és a közeljövőben egyaránt.
Somogyi Gábor
Cikkünk a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. támogatásával készült
Fotó: Író Zoltán, Unsplash