Egy nagy forgalmú repülőtér napi élete legalább annyira izgalmas lehet a filmkészítők számára, mint például egy kórházé. Nem véletlen, hogy több akciófilm helyszíneként is szerepet kapott már repülőtér, de az egyik legnézettebb ismeretterjesztő televíziós csatorna révén betekinthettek a nézők a világ legnagyobb légikikötőinek mindennapjaiba is.
Ezeken keresztül kétségtelenül érdekes pillanatokat élhettek át a nézők, de sok részlet nyilván homályban maradt. Nem csupán azért, mert egy nemzetközi repülőtér egyben az adott ország fokozottan ellenőrzött határterületének is számít, hanem mert egy sor közbiztonsági, repülésbiztonsági és repülésvédelmi érdek fűződik ahhoz, hogy az illetékes szervek hatékonyan védhessék ezeket a kiemelt objektumokat.
Azt is mondhatnánk, hogy a repülőterek működtetésén dolgozó szervezetek kevésbé publikus munkája is a pihenésüket gondtalanul eltölteni vagy a munkájukat nyugodt körülmények között végezni szándékozók biztonságát és kényelmét szolgálja. Vitathatatlan tény, hogy az elmúlt másfél év koronavírussal terhelt időszaka alaposan próbára tette a légi közlekedésben érintett szereplőket, ám a sorok mára rendeződni látszanak. Felesleges tehát aggódni a légi közlekedés biztonsága miatt, mert a járvány következményeként lecsökkent forgalom ellenére napjainkban is a repülőgép a legbiztonságosabb közlekedési eszköz. Nincs még egy olyan közlekedési ágazat, mint a repülés, amelynek minden egyes elemére szigorú – nemzetközi szervezetek által is felügyelt – ellenőrzési protokollok, szakmai előírások, kézikönyvek, folyamatos képzések, vizsgák és jogosítások vonatkoznak, beleértve a repülőtereket, a légi járművek teljes személyzetét, a repülőgépeket és a földi kiszolgálókat egyaránt.
A légi közlekedés biztonsága azonban nem csupán a repülőgépek műszaki állapotától függ, a munka már a földön elkezdődik, aminek keretében a védelmi intézkedések betartásáról szakemberek százai gondoskodnak valamennyi repülőtéren. Ezek a feladatok összehangolt, hatékony munkát kívánnak valamennyi ország rendőrségétől, légügyi hatóságától és repülőtéri szakszemélyzetétől. Ahogy a következőkben látni fogják, nincs ez másként Magyarországon sem.
– Mit tesz a hatóság?
– A Légügyi Hatóság védelmi területének az utasok számára is látható része a repülőtéri biztonsági átvizsgálás, valamint – a feladott poggyászokat illetően – a check-in, amelynek során az utazók találkoznak a különböző védelmi intézkedésekkel – válaszolta kérdésünkre Tóth Nóra, az ITM Közlekedési Hatósági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság Légügyi Hatóságának repülésvédelmi osztályvezetője. – Manapság már kevesen lepődnek meg azon, hogy a fedélzetre szánt csomagjaikat átvilágítják a korábban utasbiztonsági ellenőröknek, ma már védelmi ellenőröknek nevezett repülőtéri munkatársak. Tapasztalataink szerint egyre kevesebb nézeteltérés származik abból, hogy valaki esetleg tiltott eszközöket vinne fel a fedélzetre. Ezekről a tárgyakról amúgy a repülőtereken táblák, sőt, ma már videófilmek is tájékoztatják az utasokat. A check-inben dolgozók védelmi feladata pedig az úgynevezett poggyász-összeegyeztetés, ami annyit jelent, hogy csak az utashoz tartozó csomagot lehet feladni. Ha valamilyen oknál fogva (lekésés, hirtelen rosszullét stb.) miatt az utas nem utazna együtt a poggyászával, az adott csomagot vissza kell keresni és levenni az adott járatról. Ezeket a feladatokat nem a Légügyi Hatóság, hanem a repülőterek munkatársai hajtják végre, a mi szerepünk a jogszerűség betartásának folyamatos felügyelete. Természetesen maguknak a repülőtereknek és a légi járműveknek is vannak védelmi kötelezettségeik, ám ezek már legfeljebb csak közvetve érintik az utasokat.
– Az utasok nagy része éppen ezeknek a munkatársaknak a tevékenysége alapján ítél meg egy-egy repülőteret. Kényes munka a védelmi ellenőré, hiszen a biztonság érdekében egyszerre kell határozottnak és udvariasnak lennie. Ön mint az ellenőrök vizsgáztatása auditjáért felelős osztály vezetője milyennek ítéli meg a felkészültségüket?
– A képzés és a kialakuló szakmai tudás nagyon fontos a biztonság szintjének fenntartása céljából. Ellenőrzéseink alapján állíthatom, hogy a hazai repülőtereken a védelmi ellenőrök udvariasak és szakszerűek. A védelmi ellenőrök vizsgáztatását – egy BM-rendelet alapján – olyan vizsgabizottság végzi, amelynek elnöke a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (RRI) szakembere, tagja pedig a Légügyi Hatóság repülésvédelmi munkatársa és a vizsgázók munkaadójának képviselője. Azt már csak zárójelben teszem hozzá, hogy csak az általunk jóváhagyott, a szabályoknak megfelelő oktató tarthat védelmi képzést. A humán erőforrás mellett ma már sok olyan védelmi berendezés létezik, amely megkönnyíti az átvizsgálást, és minimális kontaktust igényel a védelmi ellenőr és az utas között.
– A korábbi esztendőkhöz képest változnak-e idén a hatósági előírások a repülés védelme érdekében?
– A repülésvédelmi szektor mindig dinamikusan fejlődik, hiszen lépést kell tartania a világon előforduló jogellenes cselekményekkel, azok tapasztalataival. Ezért nagyon sok újfajta technikai berendezés jelent meg a pia-con, amelyek közül – hatékonyság és gazdaságosság alapján – a repülőterek döntik el, hogy melyiket alkalmazzák. Ezt követően – ha mi is úgy ítéljük meg – engedélyezzük ezen eszközök használatát. A hatósági munkára vonatkozó szabályok változása nem várható, a követelmények alig módosultak, inkább csak igazodtak az újabb berendezések használatához. Szerencsére Magyarországon, de mondhatom, hogy az unióban is nyugodt a repülőterek helyzete, az utasok elfogadják, hogy az ő érdekükben történnek a biztonsági intézkedések. Összességében azt mondhatom, hogy a védelmi intézkedésekre vonatkozó jogszabályok előkészítésekor is arra törekszünk, hogy az utasok minimális kényelmetlenséget legyenek kénytelenek elviselni a maximális biztonságért – hangsúlyozta végezetül Tóth Nóra.
Védelem – rendőrségi oldalról
Bár sokan nem tudják, hiszen az átlagos utazó csak rendőröket lát a repülőtéren, az RRI egy speciális rendőri szerv.
– Milyen hatáskörrel és illetékességgel rendelkeznek? – kérdeztük Macsári István rendőr alezredest, rendőrségi tanácsost, az ORFK Repülőtéri Rendőr Igazgatóság Légiközlekedés-védelmi Osztályának vezetőjét.
– A polgári légi közlekedés biztonságának szavatolásában számos hatóság, szervezet végez erőfeszítéseket, köztük kiemelkedő szerepet lát el a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság. Ez az ORFK alárendeltségében működő szerv egyszerre végez rendészeti, idegenrendészeti, továbbá bűnügyi és légiközlekedés-védelmi feladatokat. Az utasok találkozhatnak velünk a terminálok külső és belső területein, de az utasbiztonsági ellenőrző pontokon, a határátlépések alkalmával is, sőt, az elmúlt több mint egy évben a járványügyi helyzettel összefüggő speciális intézkedések miatt is.
– Hogyan készítik fel a munkatársaikat az idei, várhatóan nagyobb utasforgalomra?
– Egy komplex, adaptív oktatási rendszert működtetünk, folyamatosan frissítjük az ismeretanyagot a nemzetközi trendek és a hazai normák alapján. Együttműködünk a légi közlekedési hatósággal, valamint a repülőtér üzemeltetőjével is, hogy mindig friss elméleti és gyakorlati tudással bíró rendőr, illetve civil biztonsági kollégákkal találkozhassanak az utazók, és udvarias, szakszerű, utasbarát módon kezeljék őket az ellenőrzések során. Az utasforgalmi trendek és az aktuális foglalások folyamatos figyelése mellett tervezzük a munkát, ezekhez igazítjuk a felkészítéseket is. Mindannyian abban bízunk, hogy az utasszám fokozatosan növekedni fog, és lassan visszatér minden a régi kerékvágásba.
– A repülőtéren megforduló utasokat általában megnyugtatja az utastérben járőröző rendőrök látványa. Mik az ő feladataik, és melyek azok a nem publikus tevékenységek, amelyeket nem láthatunk?
– A repülőtér védelme, a közbiztonság fenntartása összetett feladat, az úgymond hagyományos járőrözési tevékenység mellett operatív biztosítási, bűnmegelőzési tevékenységet is ellátnak kollégáink. Láthatjuk őket például egy elhagyott, gyanús poggyásszal összefüggő intézkedés során, de nem látjuk őket, amikor a CCTV-rendszeren keresztül végeznek speciális feladatokat. Minden intézkedés, járőrözés elsődleges szempontja a repülőtér és az utasok biztonságának magas szintű szavatolása, főleg olyankor, amikor védett vezetők, különböző delegációk vagy kiemelt nemzetközi események miatt hazánkba látogató nagyszámú utazóközönség fordul meg a repülőtéren. Kevésbé ismertek a járványügyi veszélyhelyzetben végzett speciális feladatok, például a Covid elleni vakcinaszállítmányok biztosítása, a szállító légi járművek őrzése.
– Lesznek-e változások a ki- és beutazások során? Miután a járvány miatt akár naponta módosulhatnak a különböző szabályok, önök miként tudnak ezekhez alkalmazkodni? Az utasok honnan tudnak tájékozódni ezekben a kérdésekben?
– Az aktuális utazási szabályokat egyrészt a hatályos magyar jogszabályok rögzítik, a rendőrség mindig ezek alapján végzi a határátléptetési feladatait. A ki- és beutazási szabályokkal kapcsolatban azonban az utasoknak mindig azt javasoljuk, hogy részint tájékozódjanak a police.hu weboldalon, továbbá a légitársaságoknál, ahol a foglalást tervezik, illetve a különböző tranzitországok vonatkozó honlapjain, valamint a célországról a követségeken, konzulátusokon. Segítséget kaphatnak a repülőtér honlapján (bud.hu) is.
– Mik a tapasztalataik az utasok magatartását illetően, hiszen az utazás mindig együtt jár némi izgalommal, nyaranta a lazasággal. Az ezekhez való hozzáálláshoz hogyan készítik fel a munkatársaikat?
– Rendszeres intézkedéstaktikai képzések, folyamatos nyelvi képzések és pszichológiai tréningek keretében készítjük fel rendőreinket a repülőtérre jellemző intézkedési helyzetekre. E képzések és tréningek fő célja a multikulturális környezethez igazodó határozott, de udvarias kommunikáció és intézkedési kultúra erősítése. Ugyanezen szempontokat az üzemeltető is beépíti a civil utasbiztonsági ellenőrök képzéseibe. Az itt megforduló utasok nagyon elégedettek, elenyésző számú panaszról szerzünk tudomást. Látni kell, hogy nagyon megváltoztak az utazási feltételek, ezt nem könnyű el-viselniük az utasoknak, ezért csak körültekintő, segítőkész módon lehet őket és csomagjaikat kezelni, ellenőrizni, hogy belépéskor az első, illetve távozáskor az utolsó emlékük Magyarországról mindenképpen pozitív legyen. Ez mindannyiunk közös érdeke – emelte ki Macsári István.
Somogyi Gábor
(A szerző a KTI Közlekedéstudományi Intézet kozlekedesbiztonsag.kti.hu oldalának felelős szerkesztője)