2021. május 12-én az Európai Unió létrehozta saját űrügynökségét, a már korábban is létező Európai GNSS Ügynökség (GSA) utódját, az Európai Unió Űrprogramügynökségét (EUSPA). Az EUSPA jelentősen kibővült portfólióval folytatja az Európai GNSS Ügynökség munkáját, a Galileo és Copernicus programok koordinálása mellett az a szervezet felel majd a kormányzati műholdas kommunikáció (Govsatcom), valamint a kozmikus veszélyeket magukban foglaló úgynevezett SSA (Space Situational Awareness) programok megvalósításáért. Az ügynökség legfontosabb feladata az Európai Unió 2021–2027 közötti évekre szánt űrprogramjának végrehajtása lesz.

Hosszas, az EU és az Európai Űrügynökség (ESA) közötti előkészítő tárgyalásokat követően 2021. május 12-én az Európai GNSS Ügynökség (GNSS – globális navigációs műholdrendszer) az Európai Unió Űrprogramügynökségévé bővült. Az EUSPA létrehozásának egyik célja az volt, hogy az Európai Unió tovább növelhesse az uniós űrprogramra fordított befektetés megtérülését azzal, hogy erősíti az űrprogram hozzájárulását az uniós prioritásokhoz. Ezt elsősorban a program különféle összetevői, különösen a navigáció, a földmegfigyelés és a biztonságos kommunikáció közötti kapcsolatok kiaknázásával kívánják elérni.

Az Európai Unió Űrprogramügynöksége biztonságos európai műholdas navigációs szolgáltatásokat nyújt, ösztönzi a Galileo műholdas navigációs program, a Copernicus földmegfigyelési program és az EGNOS európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás adatainak kereskedelmi hasznosítását, és koordinálja az unió készülő állami műholdas kommunikációs programját, a Govsatcomot. Az EUSPA feladata továbbá az uniós űrprogram valamennyi komponense biztonságának szavatolása. Az innovatív és versenyképes űrágazat fejlődésének támogatásával és a teljes uniós űrkutatói közösség összefogásával az EUSPA segíti a klímaváltozás elleni küzdelmet, hozzájárul a digitális átálláshoz, az unió és polgárainak biztonságához, miközben erősíti az EU függetlenségét.

Az ugyancsak 2021. május 12-én közzétett uniós űrprogramrendelet értelmében az EUSPA megbízatása az alábbi területekre terjed ki: kibővült feladatkörrel rendelkezik a Galileo és az EGNOS programban, beleértve a megnövekedett irányítási feladatokat a műveletek és a szolgáltatásnyújtás terén. Az ügynökség feladatköre kiterjed a Galileo Biztonsági Megfigyelőközpont működteté-sére, valamint arra is, hogy az uniós mű-holdas kommunikációs rendszert megfeleltesse a felhasználói igényeknek, együttműködésben a tagállamokkal és más érdekelt felekkel.

Az ügynökség végezetül felelős a downs-tream piacok fejlesztéséért és az innováció erősítéséért is. Ebben a Galileo, a Copernicus és az EGNOS mellett az olyan finanszírozási rendszerekre is támaszkodik, mint amilyen a Horizont Európa kutatás-fejlesztési és innovációs keretprogram is.

Az űrszektor jelentőségét jól mutatja, hogy az EU az új költségvetési időszakban (2021–2027) közel hárommilliárd euróval többet különített el a szektor fejlesztésére a 2014–2020 közötti időszakhoz viszonyítva.

Az űrprogram 2021–2027-es időszakra vonatkozó teljes költségvetése 14,8 milliárd euró, az előző 12 milliárd eurós pénzügyi kerethez képest.

Az EU űrprogramjának 2021–2027 közötti többéves pénzügyi keretének megoszlása (összesen 14,8 milliárd euró):

• Galileo és EGNOS programok:

9,01 milliárd euró

• Copernicus program: 5,42 milliárd euró

• SSA, Govsatcom programok:

442 millió euró

Az Európai Unió rekordösszegű pénzügyi kötelezettségvállalást (95,5 milliárd euró) tett a 2021–2027 közötti költségvetési időszakban a Horizont Európa keretprogram mellett. Az idén májusban indult program szerves folytatása az előző hétéves ciklus Horizont 2020 keretprogramjának, ugyanakkor olyan új elemekkel bővül, mint a szektorokon és technológiákon átívelő együttműködéseket ösztönző klaszterprogramok (digitális gazdaság, ipar és világűr klaszter), a legfontosabb társadalmi kihívásokat célzó összefogások vagy az uniós, tagállami és ipari társfinanszírozással megvalósuló stratégiai kezdeményezések, európai partnerségek.

Az űrtevékenység fejlesztését célzó digitális gazdaság, ipar és világűr klaszter tervezett keretösszege is meghaladja a korábbi évek fejlesztési célokra fordított forrását. A klaszter hozzájárul ahhoz, hogy az egyetemek, kutatóintézetek, kis- és középvállalkozások, startupok célzott pénzügyi forrásokon keresztül hatékonyan be tudjanak kapcsolódni az európai űrszektorba. Fontos kiemelni, hogy mind az EUSPA, mind a Horizont Európa célkitűzései összhangban vannak az EU digitális stratégiájával, valamint az európai zöldmegállapodásban foglalt célok elérésével.

A földmegfigyelési, navigációs, térinforma-tikai és műholdas adatok felhasználásával biztosított szolgáltatások fejlesztésére és kiaknázására jelentős figyelmet fordít Magyarország. A földmegfigyelési adatok feldolgozása és felhasználása rengeteg adatot generál, melyek előnyei számos gazdasági, kormányzati területen megmutatkoznak (katasztrófavédelem, határrendészet, migráció, mezőgazdaság, energetika, úthálózat stb.). Ezen adatok feldolgozása és rendszerezése kiemelendő a digitalizáció, a digitális gazdaság szempontjából, és fontos szemponttá teszi az egyes ágazatokban a képzett felhasználók számának növelését. Magyarország az Európai Unió tagjaként hozzáfér a Copernicus, a Galileo, az EGNOS, a Govsatcom és az SSA szolgáltatásaihoz. A Copernicus és a Galileo programokban való részvétel mellett fontos célkitűzés számunkra, hogy az EUSPA ügynökség kormányzati műholdas hírközlési Govsatcom, valamint SSA programok tervezési, végrehajtási és monitoringfeladataiban is aktívan részt vegyünk a jövőben.

2020 májusában az EUSPA az Európai Bizottsággal közösen kifejlesztett egy alkalmazást Galileo Green Lane néven, melynek célja a kritikus áruk és rakományok EU-n belüli mozgásának biztosítása. Az alkalmazás lehetővé teszi a határokon történő várakozási idő csökkentését, illetve a megfelelő információáramlást a tehergépjárművek vezetői, valamint a határrendészek között. Magyarország az EU-tagállamok közül elsőként vett részt a Galileo Green Lane alkalmazás tesztelésében, szoros együttműködésben az EUSPA ügynökséggel. Magyarország a jövőben is részese kíván lenni az ilyen innovatív technológiák tesztelésének, ezzel hozzájárulva a közös sikeres európai űrpolitikák megvalósításához.

„Az EUSPA döntő szerepet fog játszani az unió űrprogramjának végrehajtásában és az uniós űrkutatási törekvések valóra váltásában” – összegezte az Európai Unió új űrprogramügynökségének ügyvezető igazgatója, Rodrigo da Costa az ügynökség létrehozása alkalmából kiadott sajtóközleményben.

Végezetül fontos hangsúlyoznunk, hogy az EUSPA az EU űrügynöksége, nem tévesztendő össze az ESA-val, vagyis az Európai Űrügynökséggel. Az ESA továbbra is foglalkozik földmegfigyeléssel (amiről a májusi lapszámban is olvashatnak), navigációval, de űrhajózással, Naprendszer-kutatással vagy éppen űrtávközlési fejlesztésekkel is. Az európai űrtevékenység sikerének egyik kulcsa tehát az ESA és az EUSPA közötti harmonikus együttműködés a közös területeken.

Éger András, Váradi Gréta

Cikkünk a Külgazdasági és

Külügyminisztérium támogatásával készült