Megkezdődött az Európai Űrügynökség újabb űrhajósainak válogatása – AstroSel ’21
Tizenegy év után az Európai Űrügynökség (ESA) ismét űrhajós-válogatást hirdet a tagállamok között. 2021. március 31. és május 28.között válik elérhetővé az a hivatalos online felület, amelyen keresztül a jelentkezés benyújtásával egyidejűleg feltölthetők lesznek a szükséges dokumentumok a potenciális űrhajósjelöltek számára.
A kiválogatás 2021 májusától 2022 októberéig tart, melynek során a jelöltek átesnek pszichológiai, pszichometrikai, valamint orvosi szűréseken, és sor kerül a szakmai interjúkra. Várhatóan 2022 utolsó negyedévében jelentik be a válogatáson sikeresen átesett űrhajósjelölteket, akik 2023-ban kezdik meg alapképzésüket a németországi Kölnben található Európai Űrhajósképző Központban (EAC).
Az űrhajósjelöltek számára az ESA kétféle foglalkoztatottsági lehetőséget biztosít a kiválogatás során felmért kompetenciák alapján:
̶ Karrierűrhajós:teljes munkaidőben, hivatalos ESA-alkalmazotti jogviszony keretein belül vesz részt a legkiemeltebb, komplex küldetésekben (pl. holdra szállás), akár parancsnoki szerepkörben. A karrierasztronauták hivatalos ESA-szóvivők, akik az Európai Űrügynökséget képviselik hivatalos formában.
̶ Projektasztronauta:a tartalékos állomány tagja, akinek nincs hivatalos ESA-alkalmazotti jogviszonya, de sikeresen teljesítette a kiválogatás valamennyi szakaszát. A projektasztronauták számára akkor nyílik meg az űrrepülés lehetősége, ha a karrierasztronauták nem képesek kiszolgálni a repülési igényekhez szükséges emberi erőforrást. A tartalékos állomány tagjai leginkább a Nemzetközi Űrállomás (ISS) és egyéb kereskedelmi célú, rövid távú űrrepüléseken vehetnek részt.
A tartalékos állomány tagjai tanácsadói szerepkörben, szerződéses jogviszonyban segítik majd az ESA munkáját. A repülési igények és a küldetések során nyújtott teljesítmény függvényében a tartalékos űrhajósoknak is lehetőségük lehet csatlakozni a karrierasztronauta-állományhoz.
A jelentkezés feltételei:
̶ Állampolgárság bármelyik ESA-tagállamban.
̶ MSc diploma természettudományi, mérnöki, matematikai vagy informatikai területeken.
̶ Minimum három év posztgraduális tevékenység az adott területen, folyamatosan bővülő felelősségi körökkel, szerepvállalással.
̶ Felsőfokú angol nyelvtudás (CEFR C1), egyéb nyelv középfokú ismerete előny.
̶ Erős motiváció a folyamatosan változó, utazással és hosszan tartó távolléttel járó munkavégzéssel szemben.
̶ Rugalmasság az Európán belüli és kívüli munkavégzés tekintetében.
̶ Extrém terhelhetőség.
̶ Hajlandóság tudományos kísérletekben történő részvételre.
̶ EU 1178/2011 Annex IV (Part-MED) Class 2 orvosi minősítés.
̶ Önéletrajz (Europass formátumban).
̶ Motivációs levél.
̶ Maximális életkor: 50 év.
̶ Magasság: 153–190 cm.
A helytelenül, hiányosan vagy késve feltöltött jelentkezéseket automatikusan elutasítják. A jelentkezési határidő: 2021. május 28.
Az ESA egyaránt várja női, férfi, illetve mozgásszervi korlátozásokkal rendelkező pályázók jelentkezését. Az úgynevezett paraasztronauta programegy eddig teljesen kiaknázatlan terület, amely lehetőséget nyújt a legszélesebb társadalmi körök számára az űrutazás megvalósítására.
Miért érdemes űrhajósnak lenni?
Az űrhajósok a kiképzés és az űrrepülések során a legkorszerűbb technológiákkal dolgoznak rendkívül extrém körülmények között. Űrhajósnak lenni olyan életmódot jelent, amely a sok áldozat és lemondás mellett lehetőséget ad a tudomány és a technika legszélesebb körű megismerésére, felhasználására. A küldetések során az emberiség és a Föld mindennapjait forradalmasító kutatásokban, felfedezésekben vehetünk részt.
A karrierasztronauta-állomány tagjai az ESA alkalmazottjaiként részesülnek az űrügynökség munkavállalói számára létrehozott juttatásokban. Ezek között szerepel a külföldi munkavégzéshez szükséges lakóhelyváltozás anyagi támogatása, családot érintő juttatások és a széles körű szabadságolás.
Kutató űrhajós vagy pilóta?
Gyakorlatilag nincs különbség a kutató űrhajós és a pilóta mindennapjai között az űrrepülések vonatkozásában. Az asztronautáknak egyaránt rendelkezniük kell a megfelelő tudással és képességekkel a különböző űreszközök üzemeltetését illetően és a fedélzeten vagy az idegen égitest felszínén végrehajtott kísérletek tekintetében. A repülési tapasztalat bizonyos szempontból előnyt jelenthet, de nem feltétele sem a jelentkezésnek, sem a sikeres felvételnek.
Hogyan történik a kiképzés?
A polgári légi közlekedéshez hasonlóan az asztronautaképzés is három fő elemre bontható:
̶ alapképzés (basic training)
̶ kijelölés előtti képzés (pre-assigment training)
̶ küldetésre felkészítő képzés (increment training)
Az alapképzés (basic training)során egy átfogó elméleti és a fizikai állóképességeket érintő oktatási programban vesznek részt a jelöltek. A tantárgyak között szerepel az Európai Űrügynökség megismerése, nemzetközi űrjog, csillagászat, égi mechanika, rakétatudomány alapjai, illetve szakmai angol és orosz nyelvismeret is. Az alapképzést követően a jelöltekből kiképzett űrhajósok válnak, akik rendelkeznek minden olyan alapvető tudással és képességgel, amely lehetővé teszi a későbbiekben a konkrét küldetésekre történő felkészülésüket.
A küldetésre történő kijelölés előtti képzés (pre-assignment training)az ESA és partnerei által rendszeresített eszközök, eljárások alkalmazásának elsajátítását jelenti. Az űrhajósok megtanulják a Columbus kísérletezőmodul működését, üzemeltetését és karbantartását. Ebben a fázisban sor kerül a súlytalanságban történő munkavégzés elsajátítására és az űrséták megismerésére is. A program sikeres teljesítését követően a leendő űrhajósok képesek lesznek magabiztosan üzemeltetni az ESA és partnerei által fejlesztett technológiákat rendkívül széles felhasználási környezetekben.
A kiképzés utolsó lépcsőfoka az ESA-asztronauták számára egy konkrét küldetésre való kijelölést követő felkészítő képzési fázis (increment training). Minden küldetésnek önálló célja van, amelynek eléréséhez különböző eszközöket és eljárásokat használnak. A felkészülés során az űrhajósok megismerik és elsajátítják a küldetés közben alkalmazott űreszközök, műszerek és egyéb technológiák üzemeltetését, karbantartását. Az űrrepülés csapatmunka, amelyben különböző, előre meghatározott feladathalmazokat kell végrehajtaniuk egyenként a küldetésben érintett asztronautáknak. Így a képzésben egyéni és csapatos felkészítésen vesznek részt az űrhajósok, melynek során nagy hangsúlyt helyeznek a küldetéshez használt űrjármű (Szojuz, Dragon, Starliner, Orion) megismerésére, vészhelyzeti kezelésére.
Az ESA május 28-áig várja a jelentkezést a https://jobs.esa.intweboldalon. Reméljük, minél több magyar kap kedvet az űrutazáshoz.
További információért, kérjük, keressék Magyari Gábor Bélát, az ESA Űrrepülési, Mikrogravitációs és Naprendszer-kutatási Programbizottságának tanácsadóját, az AstroSel ’21 program magyarországi koordinátorát a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. ímen.
Az ESA hivatalos tájékoztatását fordította
Magyari Gábor Béla
Készült a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával