A tervek szerint néhány éven belül amerikai, orosz, kínai, indiai, japán és esetleg európai űrszondák folytatják égi kísérőnk, a Hold vizsgálatát. Mindez részben arra is szolgál, hogy előkészítse űrhajósok visszatérését a Holdra. E gazdag program láttán a Planetary Society javaslatot tett egy Nemzetközi Hold Évtized (International Lunar Decade) meghirdetésére. A javaslatot támogatja a COSPAR, az űrkutatás nemzetközi szervezete is.

Az űrkorszak első 15 évében, vagyis 1957 és 1972 között nem kevesebb mint 95 űreszköz és 24 ember látogatott el a Holdra, illetve környékére. Azóta ugyan már 35 év telt el, de a lista alig bővült: összesen négy újabb űreszköz jutott el a Holdig, űrhajós pedig egy sem. A következő években azonban a helyzet gyökeresen megváltozhat, és a Hold újra „divatba jöhet”. De míg az első másfél évtizedben csak kétszereplős (szovjet–amerikai) űrverseny célpontja volt, addig mostanában a Hold mint égitest iránt érdeklődő űrhatalmak sora jelentősen kibővült.

Európai, kínai, japán és indiai Hold-szondák

Vegyük sorra a konkrét programokat és terveket! A Hold kutatásának újraéledése tulajdonképpen igen szerényen, az európai SMART szonda bonyolult útjával kezdődött. A szondát még 2003-ban bocsátotta fel az ESA, a Holdig viszont csak 2004 novemberében jutott el (ionhajtóműve segítségével). Működése befejeztével 2006. szeptember 3-án csapódott be a Holdba. Ez a program éppúgy műszaki próbának számított, mint az a kínai Chang’e 1 szonda (lásd a nyitóképen), amely a tervek szerint már az idén tavasszal elindul a Hold felé (Chang’e egy kínai monda hősnője, aki a Holdon él). Az első kínai Hold-szonda keringeni fog a Hold körül. Felszerelték  sztereokamerával, leképező spektrométerekkel, valamint részecske- és iondetektorokkal is. Berendezései alkalmassá teszik arra, hogy háromdimenziós képeket adjon a Hold felszínéről, továbbá mérje a Hold regolittalajának vastagságát. Kína Hold-programja várhatólag nem fejeződik be a Chang’e 1 küldetésével. Ezt követné egy távirányított Hold-járó robot, a Chang’e 2, majd pedig a Holdról talajmintát hozó Chang’e 3 indítása. Az előkészítő szakasz 2017-es befejezése után Kína belekezdene emberes holdutazási programjának megvalósításába.

A Hold kutatásában Kína vetélytársa a Távol-Keleten Japán, sőt India is. Japán még 2007-ben saját H II jelű hordozórakétájával elindítja és Hold körüli pályára helyezi Selene (Selenological and Engineering Explorer) nevű Hold-szondáját. Ez sokféle távérzékelési műszert visz majd magával a Hold gravitációs terének, plazmakörnyezetének és felszínének vizsgálatára. Fő feladata a Hold összetételének és keletkezési folyamatának tanulmányozása lesz.

Egy közös kínai-olasz holdrobot terve

De igazi áttörés e célok megvalósítása felé csak Japán másik, régóta tervezett Hold-szondájának, a Lunar A-nak a felbocsátásától várható. Ennek indítását eredetileg 2004-re tervezték, de műszaki problémák miatt folyamatosan halogatják. A jelenlegi helyzet szerint legkorábban 2010-ben startol. A Lunar A két „tudományos penetrátort” lőne a Hold felszínébe (egyet az innenső és egyet a túlsó oldalba), miközben szeizmométerei mérnék a kiváltott holdrengéseket. Ismeretes azonban, hogy legalább hat szeizmométer kellene a Hold felszínén ahhoz, hogy a rengéshullámok terjedésének feltérképezése nyomán tiszta képet kapjunk a Hold belső szerkezetéről. Éppen ezért a Lunar A legfeljebb fontos előkísérletnek tekinthető a Hold keletkezésének és fejlődésének jobb megértése felé.

...

Folytatás az Aeromagazin 2007/05 májusi számában!