A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Űrkutató Csoportjának tanáraiban és hallgatóiban már évekkel ezelőtt felmerült egy saját, műegyetemi műhold megépítésének gondolata. A megvalósításra kitűnő alkalmat teremtett a BME megalapításának 225. évfordulója. 2007-re azonban nem sikerült összegyűjteni a megfelelő támogatást (a jelenleg építés alatt lévő MaSat–1 ára 30 millió forint), így nem is kezdődhetett meg a műhold terveinek részletes elkészítése.
A programnak ugyanakkor számos esemény lendületet adott. Az Űrkutató Csoport hallgatói sikeresen vettek és vesznek részt az ESEO és az ESMO programban. Az Európai Űrügynökség ESEO (European Student Earth Orbiter) műholdjának tápegységrendszerét és az ESMO (European Student Moon Orbiter) Hold-szonda számítógépes rendszerét már biztosan, az utóbbi tápegységét pedig nagy valószínűséggel a műegyetemisták építik. 2006. december 12-én a BME vendégül látta Klaus Schillinget, a würzburgi egyetem professzorát, aki az egyes európai egyetemek által épített úgynevezett CubeSat típusú műholdakat mutatta be. (Ezen műholdak közös tulajdonsága a kis, mintegy egy köbdeciméteres méret.) 2007. szeptember 6–7-én a BME a MŰI-vel közösen szervezte meg az I. Lengyel–Magyar Űrkutatási Diákkonferenciát, melyen az egyetemre látogató lengyel hallgatók részletesen beszámoltak a lengyel pikoműhold (szintén CubeSat), a PW–Sat építéséről.
A BME Űrkutató Csoportja sok évtizedes múltra tekint vissza. A csoport tagjai olyan programokban vettek és vesznek részt, mint a szovjet VEGA–1 és VEGA–2 űrszonda (amelyeket a Vénusz és a Halley-üstökös kutatására indítottak), illetve az ESA Rosetta üstököskutató űrszondája. Az európai programokban való részvétel a mai hallgatóknak is megadta azt a tapasztalatot, amelynek birtokában hozzáfoghattak a Műegyetem saját műholdjának megépítéséhez. (Az Űrkutató Csoport szakmai támogatása mellett több tanszék hallgatói dolgoznak a műholdon.) A MaSat–1 ugyanakkor egy hosszabb távú program első műholdja lenne. Sikere esetén a MaSat–2, majd a MaSat–3 követné. Utóbbiak nagyobbak lennének, és már tudományos célokat is szolgálnának. Mire Magyarország csatlakozik az Európai Űrügynökséghez (ESA), a Műegyetem már demonstrálni tudná, hogy rendelkezik a megfelelő tapasztalattal a bonyolult műholdas rendszerek megépítésében. Emellett az egyetem V2-es épületének tetején már szinte teljesen kiépítették a MaSat–1 követésére és a műholddal való kommunikációra alkalmas antennákat.
...
Folytatás az Aeromagazin 2009/04 áprilisi számában! |