A NASA költségvetés-tervezete
2010. február 1-jén Obama elnök benyújtotta a 2011-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetés-tervezetét a kongresszusnak. Óriási sajtóvisszhangot kapott – teljes joggal! – a tervezet azon része, amely az eddigi amerikai űrstratégiával szakítva a Constellation program, vagyis a Föld körüli térséget elhagyó emberes repülések törlését irányozza elő. Tényleg feladjuk a reményt, hogy az ember visszatér a Holdra, és belátható időn belül eljut a Marsra is?
A rövid válasz az lehetne, hogy „papíron”. Ez persze nem teljesen igaz, de elég pontosan jellemzi a mai helyzetet. Mindenki tudja és vallja, hogy többször felhasználható űrjárművekre szükség lenne, de a megvalósítás időszakában valahogy mindig elfogy a lelkesedés – és főleg a pénz. Ha az idén leállnak a shuttle repülései, akkor valószínűleg hosszabb időre újra a csak egyszer felhasználható hordozóeszközökre marad a hasznos terhek és az űrhajósok világűrbe juttatásának feladata. Miért?
A sokszor ismertetett és űrhajókon, űrállomásokon Föld körüli pályán használt magyar Pille sugárzásmérő rendszernek elkészült a kifejezetten földi változata, amelyet elsősorban atomerőművekben – így Pakson is – használnak. Ennek az űrműszernek a földi hasznosításáról számolunk most be.
Idén tavasszal „végigsöpört” a világsajtón egy hír, mely szerint Kalifornia állam bejelentette, hogy legnagyobb, elektromos energiát szolgáltató vállalata szerződést kíván kötni a Solaren Corporation céggel egy 200 megawattos naperőmű megépítésére a világűrben. Kalifornia 2016-tól ebből a forrásból szeretné fedezni energiaszükségletének jelentős részét.
Az angol „constellation” szó a latin konstellációból származik, és tulajdonképpen csillagképet jelent. A latin szó különféle, kissé átalakított változatai sok nyelven meghonosodtak, de például a németben vagy a magyarban nem. Ezért okoz gondot az a tény, hogy újabban az angol–amerikai–francia űrkutatási szakirodalomban ez a régóta használt szó új jelentést kapott: az alakzatban vagy kötelékben repülő, összehangolt tevékenységet végző műholdakra használják.
Bár tervek már korábban is voltak, tavaly végre ténylegesen megkezdődhetett az első magyar műhold építése. A pikoműhold méretű MaSat–1 célja a demonstráció. Siker esetén a Műegyetem hallgatói elmondhatják: önerőből képesek megépíteni egy műhold legfontosabb rendszereit.
„Az űrugrásoké a jövő?” cím alatt számolt be dr. Almár Iván a glasgow-i IAF-kongresszusról az Aeromagazin 2008/12–2009/1 számában. A válasz nem egyszerű, de nem érdektelen egyes fogalmak tisztázása azzal a kihívással kapcsolatban, amit a világűrjoggal szemben egy új jelenség, a terjedő „űrturizmus” támaszt.
Az Endeavour űrrepülőgép felvitt új lakókabinokat, egy fitneszgépet, víztisztító berendezéseket. Ráadásul a négy űrséta során végre-valahára megjavították a napelemtábla-forgató mechanizmust (SARJ) is.
Startok: Endeavour, Progressz
2008. november 15-én elindult utolsó idei – STS–126-os jelzésű – űrútjára az Endeavour. A két női és öt férfi űrhajós utánpótlási anyagokat szállít a Nemzetközi Űrállomásra. Feladatuk a 2009 közepétől induló hatfős állandó személyzetes üzemmód előkészületeit végrehajtani. Újabb személyzeti hálóhelyiségeket és más ellátórendszerek további példányait szállítják az ISS-re. A 15 naposra tervezett út során lecserélik az űrállomás amerikai asztronautáját, Greg Chamitoffot az Endeavourral felrepült Sandra Magnussal.
