Az aránylag kis ülésterem zsúfolásig megtelt ezen a szombaton a repülés barátaival, elsősorban a művelőivel. Névsorolvasás helyett ezúttal fussunk csak végig nagy vonalakban mi is az elmúlt száz esztendőn, ahogyan akkor is tettük.
Martin Lajos (1896) és Némethy Emil (1900) már korábban is próbálkoztak emberi erővel, illetve egy gyengécske motorral meghajtott repülőgéppel – sikertelenül. 1902-ben megalakult a Magyar Aero Club, s megjelent az Aeromagazin egyik távoli elődje, az Aeronauta első száma. 1902. május 1-jén a Margitszigetről felszállt a Turul léggömb, amelyet ugyan külföldön (Augsburgban) vásároltak, de később több világrekordot is repültek vele.
1909 nyarától megkezdődtek Rákosmezőn a komolyabb repülőkísérletek is, majd október 17-én mintegy 200 ezer ember előtt Louis Blériot tartott itt sikeres repülőbemutatót.
Aztán jött a „Libelle”: első sikeres felszállását 1910. január 10-én hajtotta végre. Ez volt az első alkalom, hogy egy magyar pilóta – Adorján János – egy magyar tervezésű és magyar építésű géppel a levegőbe emelkedett. Őt követte Kutassy Ágoston, aki december 22-én sikeres pilótavizsgát tett: tízméteres magasságon egy öt kilométeres körrepülést hajtott végre. Kvasz András 1911. augusztus 30-án hurokrepülésben körberepülte a rákosi mezőt, s ezzel elnyert egy 500 koronás díjat. Az első világháború kitöréséig még számosan próbálkoztak itt – többen jelentős sikereket elérve – a repüléssel, a repülőgép-építéssel. Például Kolbányi Géza, akinek gépeit Takács Sándor repülte, egészen a haláláig, 1912. október 13-áig…
Az I. világháború kitörésekor a Monarchia kilenc repülőtérrel, 13 repülőszázaddal és 42 repülőgéppel rendelkezett. Az ezután következő négy évben ugrásszerű fejlődésnek indult a repülés. A repülő „drótakadályokból” rövid úton vadászgépek és bombázók lettek. Az előbbiek a sportrepülésnek, az utóbbiak a kereskedelmi és utasszállító repülésnek a megteremtéséhez biztosítottak megbízható alapokat.
A háború után Magyarország, mint vesztes fél, sokáig nem gyárthatott és nem vásárolhatott modern repülőgépeket. Ezzel együtt 1920. február 11-én megalakult a Magyar Aeroforgalmi Rt., amely a Malév távoli elődje volt. 1922. november 17-én a szövetségesek feloldották a magyarországi repülési tilalmat, majd megalakult a Malert és az Aeroexpress Rt. 1928-tól Weiss Manfréd csepeli gyárában megkezdődött – licencszerzőpdés alapján – a hazai repülőgépgyártás is.
...
Folytatás az Aeromagazin 2010/02. februári számában! |
