Csehszlovákia két tagállamának szétválásakor az egyharmad-kétharmados megosztás vonatkozott ugyan a muzeális gyűjteményekre is – így a Prága Kbelyben lévő repülőmúzeum anya-gára is –, de végül gyakorlatilag minden haditechnikai emlék a cseh fővárosban maradt. Később északi szomszédaink Kassán igazán példamutató repülőmúzeumot hoztak létre. Jugoszlávia szétszakadása után az utódállamok nagy figyelmet fordítanak arra, hogy reprezentatív körülmények között mutassák be saját történelmi emlékeiket.
A Szovjetunió felbomlása után Ukrajna is önálló útra lépett, s a saját gazdasági-politikai struktúráinak kialakítása után sorra nyitotta meg nemzeti jellegű múzeumainak kapuit. Kijevben már a szovjet időkben létezett egy, a „hős városnak” kijáró haditechnikai múzeum, ahol a Jak–9-est és a Li–2-est kivéve csupán a sugárhajtású MiG-ek reprezentálták a szovjet katonai repülést. A szintén Ukrajnához került, az orosz határhoz közeli Donyec-medencében azonban már az ottani rendszerváltást követően hozták létre a luganszki gyűjteményt, amely egyben az ukrán légierő hivatalos múzeuma is. Mint ilyen, szinte természetes is, hogy egy hajdani légierős bázis területén kapott helyet, és örvendetes, hogy bárki által látogatható. (Bár erről nincs pontos ismeretünk, elképzelhető, hogy az itt bemutatott gépek többségét eredetileg is ezen a szovjet légi bázison tárolták – de akkoriban szó sem lehetett róla, hogy egy kívülálló pillantást is vethessen rájuk.)
...
Folytatás az Aeromagazin 2009/12. december - 2010/01. januári számában! |
