Az apró, fordulékony gépet a pilóták „Bébé”-nek keresztelték. Meghajtását egy Le Rhőne 9C típusú, forgó hengersoros motor biztosította, amely 80 lóerőt teljesített. A franciákon kívül nagy számban használta a típust a belga, a brit és az orosz légierő is. Az olasz Macchi gyárban licencben gyártották a típust; az itt készült gépek az olasz repülőcsapatokat erősítették.
Az Eduard dobozában található 1/48-as méretarányú, kiváló minőségű alkatrészek könnyű építést ígértek. Először a motort vettem kezelésbe. Polírozható fémszínekkel festettem, a hűtőbordákat híg feketével eresztettem be. A szelepemelő rudakat vékony drótból pótoltam. A motorburkolatot belülről elvékonyítottam, majd alumíniumszínűre fújtam.
A pilótafülke berendezése részletes, de ide is elkél némi finomítás. A műanyag műszerfalat lecsiszoltam, majd fémmaratásokból műszereket ragasztottam rá. Lecseréltem a vezetőülést is, amelybe gyurmából formáztam párnát. Természetesen pótoltam a bekötőhevedereket is.
...
Folytatás az Aeromagazin 2010/02. februári számában! |
