A volt szocialista országok közül eddig mindössze három: Magyarország, Csehország és Lengyelország szánta rá magát 2001 és 2004 között nyugati nagy sebességű gépek beszerzésére. Míg az első kettő egyszázados szuperszonikus vadászerőit teljesen lecserélte (vagy lecseréli) Saab Gripenekre, addig az utóbbi hosszú távon is orosz típusok között, jelentős légierőben üzemelteti új büszkeségeit, a Lockheed Martintól háromszázadnyi mennyiségben beszerzett Block 52+ F–16-osokat. 

A Lengyel Légierő (Sily Powietrzne RP) tizenhatosait mindenki Poznan-Krzesinyből, a 31. légi bázisról ismeri, hiszen 2006 novemberében ide érkeztek meg az első példányok, és itt indult meg a kiképzés a fokozatosan beérkező gépekkel a 3., valamint a 6. harcászati repülőszázadnál (elt). A haderőnem őszi sajtótúráján ezért is üdítő ellátogatni végre a Lodzhoz közeli Laskba, ahol a 32. légi bázison települő 10. század vendégei lehetünk.

Októberben volt kereken egy éve, hogy a lengyel F–16-os program utolsó egységeként megkapták első gépeiket, s mára mind a 16 példány megérkezett ide. Jelenleg zajlik a század személyi állományának feltöltése és kiképzése – mondja Dariusz Malinowski alezredes, századparancsnok, aki az Egyesült Államokban eltöltött közel két év eredményeképp ma már a „Melin” becenévvel is büszkélkedhet. Meg persze mással is: négy év alatt, amióta repüli a típust, mintegy nyolcszáz órát jegyezhetett be repülési naplójába. Célja, hogy 2012-re elérjék a teljes hadrafoghatóságot a Block 52+ kínálta teljes feladatrepertoárban, a kijelölt hangsúlyokkal, és a század specializációját, a légi felderítést figyelembe véve. Ez pilótaharcértékben 24–28 pilótát jelent majd, jelenleg 12-nél tartanak. Malinowskival együtt mindössze öten repültek korábban a laski bázis alaptípusán, a MiG– 21MF-en, a többiek frissen érkeztek a lengyel és az amerikai képzési rendszerből.

Meglepetés nincs, itt is az ember a szűk keresztmetszet, a jó pilóta kiképzése igényli a leghosszabb időt, így kétség sem férhet hozzá, hogy ő a rendszer legértékesebb eleme. Bár a század még „felpörgőben” van, a parancsnok nem hagy kétséget afelől, hogy nem a létszám a fontos, hanem a tökéletesen kiképzett pilóta, akivel lehet is kezdeni valamit a harcban. Melin láthatóan erre fókuszál, és nem beszél túlzott lelkesedéssel az elöljárók sürgetéséről, hogy minél előbb állítson ki két demopilótát.

...

Folytatás az Aeromagazin 2009/11. novemberi számában!