Ez elsősorban akkor történhet meg, ha India és Brazília is a Gripent választja kiöregedett harci gépei helyett. Egyelőre döntés még nem született egyik országban sem, pontosabban szólva a brazil légierő már kinyilatkoztatta, hogy mind ipari, mind pedig katonai szempontból a Gripent tartják a megfelelő váltótípusnak a jövőre nézve. Ám ezt követően a brazil politikai elit is hallatta a hangját, s a francia Rafale győzelmét engedte sejtetni a tenderen. Ám ezt a rossz nyelvek csak Sárközy francia elnök „nyomulásának” és annak tudták be, hogy a brazil államelnök felesége szívesebben jár a párizsi Champs-Elysées boltjaiba shoppingolni, mint bármelyik más világvárosba. Azaz egyelőre hivatalosan még nem hirdettek egyetlen győztest sem. Mindenesetre Brazília számára ideális lenne a Gripen legújabb, NG jelű változata, amelyből így nemcsak légierős, hanem haditengerészeti gép is születhetne a brazil flotta számára.
India esetében is komoly várakozással tekint mindenki a közepes vadászgépekre kiírt tender eredményhirdetése elé. Összesen 126 harci gép beszerzését tervezi az indiai kormány, amelyek közül 108-at ott helyben, Indiában gyártanának le egy ipari együttműködési szerződés keretében. A Gripen harci gép a verseny során több alkalommal is járt már a világ második legnépesebb országában, legutóbb éppen a Next Generation demonstrator gépe repült ki azért Kasmírba, hogy az ottani 3000 méteres hegyekben fekvő repülőtéren teszteljék a képességeit. Méghozzá ezúttal már nemcsak svéd, hanem indiai pilóták részvételével is.
Mint arról már az Aeromagazin is beszámolt korábban, a Gripen-platform továbbfejlesztése a Next Generation koncepción alapul, s ennek bemutatópéldánya a Gripen NG demonstrator repülőgép, amely 2008. május 27-én emelkedett első ízben a levegőbe. Ez az új Gripen a jelenleg is repülő C/D-típus megnövelt kapacitású változata. Nagyobb a hatótávolsága, több fegyvert lehet függeszteni a szárny alatti – megnövekedett számú – pilonokra, illetve az új AESA fedélzeti lokátor révén a gép még kifinomultabb képességekkel vehet részt a különféle felderítő-, valamint légi és földi csapásmérő feladatokban.
A demonstrator-program két fázisból áll. Az első fázisban eddig hetvenkilenc felszállást hajtott végre a Gripen NG demogép. Ezek során már több mint 1,6 machos sebességre gyorsított az új, erősebb F414G hajtóművel, illetve sikerült az 1,2 machos sebességet is elérnie super cruise üzemmódban, azaz a kísérleti gép úgy lépte át a hangsebességet, hogy ehhez nem használt utánégetőt a gyorsítás során. A tesztek között olyan feladatokat is teljesített a gép, mint a maximális állásszöggel való repülés, az új szárnyon és törzsön lévő pilonok teljes felfegyverzésével – vagyis a legnagyobb megengedett súllyal – végzett felszállás és manőverezés. A második fázis 2009 októberében vette kezdetét, és még jelenleg is tart. Ez idő alatt újabb hetvenhárom felszállást hajtottak végre a géppel, amelyek során az új AESA radart, a MAW (Missile Approach Warning System) rakétabefogásra figyelmeztető rendszert, illetve a műholdas kommunikációs rendszert tesztelték a svédek. A MAW-tesztek során azt vizsgálták, hogy egy esetleges külső besugárzást követően miként működik a gép automatikus infracsapda-indító berendezése. A teszt az elvárásoknak megfelelően zajlott, s a gép autonóm módon reagált a földről imitált UV-besugárzásokra, tehát önállóan kilőtte az infracsapdákat. A már említett indiai repülés során az ottani helyszíni próbákat is sikeresen vette a Gripen NG demonstrator.
...
Folytatás az Aeromagazin 2010/07. júliusi számában!
|
