Újabb repülőgéppel gyarapodik a Magyar Honvédség 89. Szolnok Vegyesszállító Repülőezrede. Tekintettel arra, hogy a tiszaparti városban állomásozó An-26-os szállítógépek hazánk iraki missziója óta szinte hetente járnak az arab országba kiderült, hogy a meglévő négy nagyjavított „Ancsa” immár nem elég a NATO-feladatok ellátására. Ezért döntött úgy a Honvédelmi Misiztérium, hogy vásárol egy ötödik gépet.

Mi sem jellemzi jobban a honvédség An-26-os gépeinek a leterheltségét jobban, mint az, hogy az elmúlt időszakban – szakítva a korábbi gyakorlattal – már nem naptár szerint, hanem a repült órák után kellett elvégezni a gépeken az időszakos javításait. A bulletinek azt írják ugyanis elő, hogy a gépeket vagy 300 óránként vagy havonta kell ellenőrizni. Amíg korábban a havi ellenőrzés volt az általános, addig az iraki misszió beindulása óta hamarabb érik el a 300 órás javítási időt az Ancsák, mintsem egy hónap. Éppen ezért volt szükség arra, hogy a négy gép mellé egy újabb érkezzen, ezáltal is csökkentve a meglévő An-26-osok leterheltségét.

Köszönhetően a tavalyi évben befejeződött nagyjavításoknak a négy gép állja a sarat, s csak minimális hibák szoktak néha előfordulni a hosszú repülőutak ideje alatt. Ez is jól bizonyítja az Ancsák megbízhatóságát, hiszen ezek a gépek még a ’80-as években érkeztek Magyarországra, ám az eltelt mintegy húsz év ellenére a nagyjavítást követően olyan jó állapotban vannak, hogy még akár további öt-tíz évig állhatnak a honvédség rendelkezésére.

Az új gép beszerzésének tekintetében a HM több lehetőség vizsgálatát követően döntött úgy, hogy a leggazdaságosabb megoldásnak az bizonyul, ha Ukrajnából, a kijevi 410-es gyárból szerez be egy újabb nagyjavított An-26-os repülőgépet. Felmerült annak a lehetősége is, hogy esetleg azt a korábban már kivont 204-es számú An-26-ost életsztenék újjá, amelyik Szolnokon áll már évek óta „fűre húzva”, ám hamar kiderült, hogy pénzügyileg igen drága megoldásnak bizonyulna ez a változat. Méghozzá azért, mert a gép olyan régóta áll – 1993-ban vonták ki a szolgálatból -, hogy két nagyjavításon is át kellett volna már esnie, illetve nem lettek rajta elvégezve azok az időszakos munkák sem, amelyek a nagyjavítások közötti periódusra estek. Mi több, ezt a gépet az évek során „donorként” használták a szolnokiak, vagyis ha valamilyen alkatrészre volt szükség, akkor kézenfekvőnek számított, hogy ebből a gépből veszik ki, hiszen azt már kivonták a szolgálatból. A 204-es felújítását pedig csak a kijevi gyár szakemberei végezhették volna el, ám ahhoz, hogy a gép kijusson Kijevbe egy külön szerelőbrigádnak kellett volna csak azért ideutaztnia, hogy egyszeri alkalmora repülőképes állpotba hozza az Ancsát.

A HM végül amellett döntött, hogy a magyar Specimpex Kft. közreműködésével a gyártótól, azaz az Antonovok nagyjavítására szakosodott kijevi 410-es Gyártól vásárol egy jó állapotú nagyjavított gépet. A választás végül a 9110-es gyártási számú An-26-osra esett, amelyen tavaly októberben végezték el a gyáriak a nagyjavítást. Az immár 110-es oldalszámú (a gép oldalszáma a Magyar Honvédségnél a gyári szám utolsó három számjegye) Ancsa 1980. január 24-én készült és a szovjet, majd az orosz légierő kötelékében látott el szállítási feladatok az európai régióban. Összesen 3528 órát repültek a géppel a nagyjavítást megelőző időszakban, amit követően egy orosz cég vásárolta meg azt. Ezután került a gép a kijevi 410-es Gyárba, illetve ezt követően a Magyar Honvédség birtokába. Természetesen a nagyjavítás során számos olyan munkát, átalakítást is el kellett végezni a gépen, amelyre azért volt szükség, hogy ez az Ancsa se különbözzön a másik négy magyar géptől. Annyiban azonban mégis más a 110-es, mint a régebbi példányok, hogy ebbe egy újabb Graza-26-os lokátor került, ami jóval modernebb annál a változatnál, mint ami a másik négy gépben van.

Az új Ancsát ezév februárjában adja át a kijevi gyár a Magyar Honvédségnek azt követően, hogy az átvevők mindent rendben találtak a gépet, s az minden tekintetben megfelelt a légierő és a NATO követelményeknek.