Ötvenöt éve robbant ki a második világháború után az első helyi háború, amelyet mind a mai napig nem követett békekötés. Ebben a háborúban csaptak össze először a néhány évvel korábban szolgálatba állított sugárhajtóműves vadászgépek.

Sanghaji debütálás

Tajvan és a Kínai Népköztársaság viszonyára sosem az egy tőről fakadásra utaló barátság volt a jellemző. Viszonyukra a Kínai Népköztársaság részéről szinte naponta elhangzó "igen komoly figyelmeztetés" már-már nevetséges volt a világ számára. Igaz, tőlük Kína igen távol van, és az ott történtekről az ötvenes években csak igen egyoldalú tájékoztatást kapott a magyar újságolvasó.

Az viszont ma már történelmi tény, hogy 1950 tavaszán a sorozatos tajvani felderítő repülések elhárítására Kína segítséget kért a Szovjetuniótól. Érdekes módon a szovjetek azonnal pozitívan reagáltak a kérésre, és az akkori idők legmodernebb technikájával, a MiG-15-össel felszerelt úgynevezett "speciális csoportot" - amely tulajdonképpen a 106. vadászrepülő hadtest volt - küldték a kínai nagyváros, Sanghaj védelmére.

A "speciális csoport" parancsnokságának P. F. Batickov vezérőrnagyot nevezték ki. A csoport magvát a MiG-15-össel elsőként felszerelt 29. gárda vadászrepülő ezred személyi állomány képezte (parancsnokok D. V. Virics alezredes, A. V. Paskevics alezredes, a Szovjetunió Hőse, Ju. Ja. Kelejnyikov őrnagy stb.). Az ezred a novoszibirszki 153. számú gyárban harmadik szériában gyártott, RD-45F típusú hajtóművel felszerelt MiG-15-ösökkel repült. A csoport februárban Kubinkából. Moszkva alól vonattal indult Kínába, ahol Szjujcszsou és Dacsan repülőterét jelölték ki számukra bázisul. A csoport alighogy elfoglalta állomáshelyét, április 24-én (vagy 23-án?) máris éles riasztást kapott.

...

További információért keresse az Aeromagazin májusi számát.