Komoly előrelépés – Csatlakozunk Európa középmezőnyéhez

A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO), az ENSZ légi közlekedéssel foglalkozó szervezete 2012. március 26-a és 30-a között átfogó repülésbiztonsági ellenőrzést tartott Magyarországon. A műveletben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Közlekedési Hatóság mellett a Közlekedésbiztonsági Szervezet is érintett volt. Az egyhetes audit megnyitóján Schváb Zoltán közlekedésért felelős helyettes államtitkár és Urbán György, a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) elnöke is részt vett.

A szervezet küldöttségét az első napon köszöntő Schváb Zoltán közlekedésért felelős helyettes államtitkár kijelentette: Magyarország képes kiválóan együttműködni az iparágat irányító európai és nemzetközi szervezetekkel. A hazai szakemberek munkája nemcsak az auditok ideje alatt felel meg a szakszerűség, az ésszerűség és a jogszerűség kritériumainak, hanem a hétköznapokban is.

– A közlekedést irányító tárca nevében megígérhetem, hogy Magyarország a jövőben is olyan partnere lesz az ICAO-nak, illetve a repülés biztonságának javításán fáradozó nemzetközi szervezeteknek, amelynek korrekt hozzáállására és támogató együttműködésére minden körülmények között számíthatnak az érintett nemzetközi szervezetek – hangsúlyozta beszédében Schváb Zoltán.

A lezajlott ellenőrzésről először Mudra Istvánt, a magyar állam ICAO CMA nemzeti koordinátorát kérdeztük.

– Az ICAO munkacsoportjának volt-e konkrét célja a lezajlott audit során?

– A vizsgálatnak csak egyik célja volt a 2008-as repülésbiztonsági audit utóellenőrzése, a másikat viszont az ICAO új típusú, úgynevezett folyamatos ellenőrzési rendszerének kipróbálása, érvényesítése jelentette. Az európai uniós tagországok közül – Olaszország után – Magyarországot másodiként vették be ebbe az új típusú ellenőrzési körbe.

– A Légügyi Hivatal előzetesen milyen eredménnyel lett volna elégedett?

– A mostani utóellenőrzéstől a 2008-as igen gyenge eredmény határozott javulását, illetve annak megállapítását vártuk, hogy a magyar állam repülésbiztonsági tevékenysége fejlődést, fejlettségi foka pedig jelentős javulást mutat. Minden igyekezetünkkel azon voltunk, hogy bizonyítsuk: Magyarország az elmúlt alig hét hónapban – amióta a felülvizsgálatról tudomást szereztünk, és vezetésemmel a munka megkezdődött – jelentős javulást ért el a polgári légiközlekedés szabályozási környezetének nagy részében. A célunk természetesen az volt, hogy igyekezetünk eredményeként az európai listán elkerüljünk az utolsó előtti helyről, ahol a 2008-as auditot követően álltunk. Ugyancsak célunk volt, hogy a 2013-ban sorra kerülő európai regionális repülésbiztonsági értekezleten – az eltérések alapján – Magyarországot ne nevezhessék meg a tíz utolsó, „legrosszabb eredményű” ország között. Azt gondolom, hogy a légi közlekedés szervezettsége 2011-ig nem volt kellő mértékű, és nem volt optimális az a háttértevékenység sem, amely a szabályozást, a jogalkotást, majd a jogszabályok végrehajtását, azok ellenőrzését és állandó frissítését érinti. Mindezek ellenére és az elmúlt másfél év nagyon kemény munkájának köszönhetően kikerültünk a legrosszabbnak minősített országok közül – húzta alá előzetes értékelésében Mudra István.

Hogy végül milyen eredménnyel zárult az ICAO munkacsoportjának munkája, arról Győri Gyulától, az NKH elnökhelyettesétől, a Hivatal vezetőjétől érdeklődtünk.

– A legutóbbi, 2008-as audit szerint 41,4 százalékos volt az eltérés a kötelezettségektől. Az ICAO munkabizottságának hivatalos álláspontja majd csak augusztus közepén, a végleges adatok tükrében lesz egyértelmű számunkra, de az már a záráskor kiderült, hogy jelenlegi eredményeink sokkal jobbak a korábbiaknál. Körülbelül 10–11 százalékos javulás következett be a korábbi 41,4 százalékhoz képest, tehát 30 százalék körüli eredményt várunk. Ez annyit jelent, hogy nagyjából elérjük az európai átlagot, amely pillanatnyilag 29,2 százalék. A közlekedési kormányzat, a Légügyi Hivatal és az iparág elérkezett oda, hogy végre továbbléphet, és nem kell a múlt nyomasztó terheit maga előtt tolnia. A folyamatos javításhoz azonban nagyon komoly, feladatorientált csapatmunkára lesz szükség, amelynek során a jogalkotóknak, a jogalkalmazóknak és természetesen az iparág többi résztvevőinek is feltétlenül együtt kell működniük. Ehhez rendkívül nagy segítséget jelent, hogy a kormány éppen a közelmúltban fogadta el a hivatal létszámának bővítését, így megvan a remény az eddig humánerőforrás hiányából keletkező hibák kijavítására is.

Vincze Mara

Cikkünk a Nemzeti Közlekedési Hatóság támogatásával készült! 

Fotó:  NKH