Mióta Földünk létezik, a felszínén van időjárás. És amióta pilóták is léteznek, az időjárás megfigyelése, mérése és előrejelzése fontos része a repülésnek. Bár az időjárást összességében egyben nem lehet mérni, de van nagyon sok olyan paramétere, amelyen keresztül lemérhetjük, „milyen idő is van odafenn vagy odalenn”.
A pilóták számára az időjárás paraméterei közül a legfontosabb a hőmérséklet, a harmatpont, a légnyomás, a szél erőssége és iránya, a páratartalom, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A repülőterek METAR adatai legtöbbször ezeket tartalmazzák, például az alábbi formátumban:
LHBP 251830Z 27006KT CAVOK 19/11 Q1015 NOSIG
Ebből sorrendben kiolvasható, hogy a Budapest Liszt Ferenc repülőtéren 25-én UTC idő szerint 18 óra 30 perckor 270 fokról 6 csomós szél fúj(t). A repülőtér közelében nincs jelentős esemény, jó a látástávolság, alacsony felhőalap nincs. Hőmérséklet 19 Celsius-fok, harmatpont 11 fok. A légnyomás 1015 hektopaszkál, és nem várható jelentős változás a következő időszakban.
Az időjárás paramétereinek mérésére évszázadok óta használunk eszközöket, amelyek az utóbbi évtizedben ugrásszerű fejlődésen mentek keresztül. Ennek megfelelően hatalmasat változott az észlelés pontossága és elterjedtsége is.
Minden a hagyományos analóg eszközökkel kezdődött: higanyos hőmérő, vákuumos barométer, kanalas szélmérő. Ez utóbbi értékeit pédául egy úgynevezett Baufort skálára vetítették, ahol a 0 fokos szél a szélcsend, a tizenkettes skálán a 9-es fokozat pedig a vihart jelenti még ma is.
Az időjárás mai mérésénél a fenti adatokon túl mérjük a csapadék mennyiségét (például az utolsó 24 órában), a napsugárzást, a villámlás intenzitását. De mindebben az igazi szépség az, hogy az elektronika fejlődésének köszönhetően meglehetősen bonyolult, de otthon is egyszerűen felszerelhető meteorológiai állomást tudunk beszerezni. Ezek nem csak otthon, hanem még az isten háta mögötti reptereken is felszerelhetők, nagyban emelve a pilóták repülésének biztonságát, hiszen tudni lehet, hogy honnan is fúj a szél…
A mai elektronikus meteorológiai állomások egyrészt mérik a fenti adatokat (hőmérséklet, szélerősség, páratartalom stb.), másrészt az adatokat logolják, azaz tárolják, akár örök időkre visszamenőleg is.
Ez utóbbi nagyon fontos ahhoz, hogy az elmúlt idők trendje alapján következtetést lehessen levonni a jövőre vonatkozóan. A mai modern otthoni állomások egyik jellegzetessége, hogy a mérőeszközök és a központi egység között 400 vagy 800 MHz-es digitális, kódolt jelkapcsolat van. Ezzel a mérőszondák szinte teszőleges helyre is felszerelhetők, ha úgy pontosabbnak ítéljük a mért adatokat. Egyedüli hátránya csak az a dolognak, hogy a szondákhoz áramellátásra van szükség, ami vagy elem (amit néha cserélni kell), vagy odavezetett 230 V, ami pedig egy kis macerával jár.
Az amatőr meteorlogusok élete azonban még tovább egyszerűsödött, ismét hála a technológia fejlődésének. A gondolat már az internet korai szakaszában felmerült: miért is ne lehetne összekapcsolni az egyénileg letelepített meteorológiai mérőállomásokat és jeleiket egy közös weboldalon megjeleníteni? És a gondolatot tett követte Ennek hatására világszerte kialakultak a nagy amatőr meteorológusok (vagy inkább időjárási paramétereket mérők) közösségei. Egy ilyen kiváló példa a hazai Időkép (www.idokep.hu). Elsőre azt gondolnánk, hogy egy nagyon zárt közösségről beszélünk, pedig nem. Az időjárás megfigyelése és logolása, majd az adatok publikálása hosszú időre nyúlik vissza, és sokan aktívan végezték már akkor is, amikor a mért adatokat egy kockás füzetbe írták be.
A mai modern otthoni meteorlógiai állomások egy – általában LED-kijelzővel ellátott – központi egységből, szondákból és az internetre kapcsolódó speciális routerből állnak. Az egész összértéke 50 és 200 ezer forint között mozog, a beépített anyagok minőségétől és a funkciók bonyolultságától függően. Amennyiben van kéznél egy számítógép, a router helyett az is képes kiolvasni a mért adatokat. A gépen futó speciális szoftver elvégzi az adatok kiolvasását, és azok továbbítását az interneten keresztül a központi weboldalra. Ezek azután az oldalról leolvashatók, a historikus adatok akár évekre visszamenőleg is.
Egy ilyen weboldal-részletet találhatunk a www.jeszyaero.hu oldalon is, ahol a Centro-Plane Repülőiskola mellett elhelyezett időjárásfigyelő állomás adatait kötlik, s ezen kívül látható a budaörsi repülőtér aktív webkamerás képe is. Ez jó példa arra, hogyan lehet egy repülőtér meteorológiai adatait a nagy nyilvánosság számára elérhetővé tenni.
Meglepőnek tűnhet, de Magyarországon sok száz amatőr időjárásfigyelő állomás működik már úgy, hogy azok adait az interneten le is kérdezhetjük. Egy PPL repülés alkalmával szinte bármelyik magyarországi repülőtér körül találunk olyan települést, ahol van ilyen mérőeszköz, és annak adatai alapján megtudhatjuk a helyi METAR-t, anélkül, hogy nagyon sokat kelljen fáradnunk érte. És egy kattintással valós időjű adatokat kapunk. A pilóták, akik a repülés előtti felkészülést már egy vidéki repülőtéren végzik, mobil adatátvitel segítségével a mobiltelefonjukon is elérhetik ezeket az adatokat.
Ilyen időjárási paramétereket mérő országos hálózatból például nagyon pontos széladatokat lehet megjeleníteni, ami a sportpilóták számára fontos felkészülési elem.
A ma kapható félprofi időjárási paramétereket mérő állomások között már van olyan változatú is, amely önállóan, maga kapcsolódik az internetre. Ennek nem csak az az előnye, hogy a mért értékeket feltölti egy adott szerverre vagy weboldalra. Az internetes kapcsolat segítségével közvetlen adatokat is kérhet le bárhonnan, és azokat meg is jelenítheti a lokálisan mért információ mellett.
Hogy mik lehetnek ezek? Például a hivatalos többnapos időjárás-előrejelzés, vagy a környező repülőterek hivatalos METAR adatai, akár dekódolva is, érthető formában. Esetleg radarképek az eső intenzitásáról. Villámtérképek, anélkül hogy lenne villámdetektorunk. Térképinformációk. A lehetőségek ettől kezdve határtalanok, és lokális előrejelzésünk a végletekig pontosodhat.
Persze a profi repülős időjárási paramétereket mérő állomáshoz nem elegendő egy otthoni, amatőr mérőeszköz. A látástávolságot például bonyolult, az utóbbi időben már szabad szemmel nem látható lézerfénnyel működő eszköz méri, és a többi mérőszonda is hivatalosan kalibrált eszköz. A profi időjárási állomások között sokfélét találunk: extrém időjárási környezetbe valót, önálló áramellátással rendelkezőt, nukleáris intézmények mellé telepíthetőt vagy akár a légkörbe felengedhetőt is.
Ezeket professzionális cégek gyártják, és így meglehetősen drágák is. De ezek az eszközök kiszolgálják a kereskedelmi gépeket vagy akár a hadsereget is.
Maradi István
Fotó: US Navy