Ha kíváncsi vagy, hogy milyen lehet az új generációs Saab-Boeing T–X trénerrel repülni, akkor most kipróbálhatod ezt az élményt! Az új T–X-et azért fejlesztette ki közösen a svéd Saab és az amerikai Boeing repülőgépgyár, hogy ezzel a típussal szálljanak versenybe az amerikai légierő (USAF) közelmúltban kiírt tenderén, amelynek a tétje nem kevesebb, mint az, hogy a nyertes beszállító több mint, kétszáz új sugárhajtású kiképzőgépet szállíthat az USAF-nak az elkövetkezendő 30 évben. A nyertes típus az 1960-as évek óta rendszerben lévő T–38-as Talon iskolagépeket váltja majd, amelyek felett már igencsak elszállt az idő és nem alkalmas arra, hogy az új 4. és 5. generációs harci gépek pilótáinak a kiképzéséhez alkalmazzák.
Szeptember 14-én mutatták be az Egyesült Államokban azt az új kétüléses sugárhajtású iskolagépet, amelyet az amerikai Boeing és a svéd Saab repülőgépgyár fejleszett ki az amerikai légierő (USAF) új, ötödik generációs T–X iskolagép programja számára, mint lehetséges váltó típus a jelenleg szolgálatban lévő több, mint negyven éves T–38-as Talonok helyett. Az első elkészült példány pedig 2016. december 22-én emelkedett első ízben a magasba. Az erről készült viedót itt tekintheted meg:https://youtu.be/p01yyPA1DdI
De nem csak a Boeing-Saab egyesülés készül arra, hogy megnyerje a T–X tendert, hanem szinte minden másik nagy amerikai repülőgép gyártó más és más külföldi partnerrel szövetkezve annak érdekében, hogy győztesként több, mint háromszáz új ötödik generációs kiképző repülőgépet szállíthasson majd az USAF számára 2034-et követően.
Korábban úgy tűnt, hogy csak a Boeing-Saab páros lesz az, amelyik egy teljesen új fejlesztésű modellel vesz majd rész a tenderen, de mára kiderült, hogy hasonló módon kíván indulni a megmérettetésen a szintén amerikai Norhtrop-Grumman is, amely korábban a brit BAe System által gyártott Hawk T2-essel pályázott volna, ám csakhamar kiderült az amerikai-brit duó számára, hogy a T2-es modell nem hozza azokat a paramétereket, amelyeket az amerikai légierő támaszt az új, ötödik generációs sugárhajtású iskolagépével szemben. Így bevették a csapatba a nagy múltú, szintén amerikai Scale Composit vállalkozást, amellyel közösem megtervezték a Modell400-as névre keresztelt, szintén teljesen új fejlesztésű sugárhajtású iskolagépet, amely ez év augusztusában már nagy sebességű gurulási teszteket hajtott végre a Mojave sivatagban lévő Mojave repülőtéren. Az új gép formája kísértetiesen hasonlít a leváltásra szánt előd, a T–38-asra, ami valószínűleg nem véletlen, hiszen korábban azt is a Northrop-Grumman szállította az USAF számára.
Velük szemben a Lockheed Martin a dél-koreai partnerével közösen indul majd a várhatóan idén decemberben kiíradnó tenderen, méghozzá a KAI (Korean Aviation Industry) által már évek óta gyártott T50-es Golden Eagle iskolagépnek a tenderre átalakított változatával, a T50A-val. Ennek első példánya már fel is emelkedett idén júniusban Dél-Koreában, s a Lockheed szerint az a típus nagy előnye, hogy már bebizonyítta a képességeit, mivel több, mint ezer pilótát képeztek ki immár azzal a száz elkészült Golden Eagle-lel, amelyek Dél-Koreában, Irakban, Indonéziában, a Fülöp-szigeteken és Thaiföldön repülnek az ottani légierők kötelékében.
A szintén amerikai Raytheon viszont az olasz Leonardoval állt össze a siker érdekében, amely utóbbi cégnév idén április óta az új elnevezése a nagy múltú, szintén olasz Finmeccanica hadiipari vállalkozásnak, amely az M346-os trénerét hozta be a projektbe T100-as néven.
Ezeken az egyesüléseken kívül még a világhírű Cessna repülőgépgyár tulajdonosa, a Textron Corporation kíván majd harcba szállni a tíz milliárd amerikai dollár értékű üzletért, igaz náluk is meg kellett változtatni az alap koncepciót annak érdekében, hogy versenyképes repülőgéppel álljanak csatasorba a többiekkel szemben. A Textron ugyanis az AirLand Scorpion modellel kívánt volna pályázni az T–X-programban, de az előzetesen nyilvánosságra hozott műszaki paraméterekből kiderült, hogy ez a típus sem felel meg az új, ötödik generációs iskolagéppel szemben támasztott követelményrendszer néhány elemének, így a Textronnál is gőzerővel hozzá láttak egy teljesen új repülőgép típus kifejlesztéséhez.
Az eddigi nyilatkozatok szerint valamennyi pályázni kívánó cég nagyon lelkes és optimista, s bízik az általa kiajánlásra szánt típus sikerében. Mindenesetre a szakértők hosszú és kemény harcra számítanak ennek a tendernek a tekintetében is, de nem azért, mert a gépek technikai paraméterei közt csak olyan minimális különbségek lesznek, hogy minden bizonnyal csakis több fordulós kiválasztással dőlhet majd el a nyertes sorsa, hanem azért, mert ismerve az amerikai mentalitást nincs annak a lehetősége sem kizárva, hogy a kihirdetett végeredményt követően több vesztes pályázó is megtámadja majd a döntést, s el tudja érni azt a döntéshozói szinten, hogy új pályázatot írjanak ki újabb esélyt teremte saját maga számára a győzelemre. Úgy, ahogyan történt ez az új generációs tankerek és a bombázógépek kiválasztásának az esetében. Vagyis koránt sem biztos, hogy a 2017 végére, 2018 elejére ígért döntés meghozatala tényleg végleges lesz...