2024 március 28

RSS Facebook

2014. július 23. szerda, 16:37

Légiközlekedés-védelmi tisztek szakmai továbbképzése és tudományos konferenciája Kiemelt

Értékelés:
(0 értékelés)


Szakszerű ellenőrzések – fontos változások

A légi közlekedés védelmének korszerűsödése, a szakterületen dolgozók közötti együttműködés fejlesztése volt a központi témája egy Debrecenben tartott rendezvénynek. A légiközlekedés-védelmi tisztek szakmai továbbképzése és tudományos konferenciája a résztvevőknek átfogó képet adott az elmúlt egy évet és az azt közvetlenül megelőző jogszabályi változásokról, az őket érintő kötelezettségekről, feladatokról.








A Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal (NKH LH) és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar (NKE RTK) közös szervezésében május 28-án, immár hetedik alkalommal került sor a légiközlekedés-védelmi tisztek szakmai továbbképzésére és tudományos konferenciájára. A program helyszínéül – rendhagyó módon – Debrecen városa szolgált. A rendezvény védnökei Győri Gyula, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke, prof. dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának dékánja, Schváb Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára, dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, a Magyar Rendészettudományi Társaság főtitkára, valamint dr. Fekete Csaba r. dandártábornok, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság főkapitány-helyettese voltak. A továbbképzés és konferencia célkitűzése az volt, hogy a légi közlekedés védelmében érintett hatóságok, a légiközlekedés-védelmi tisztek, valamint a kijelölésükre kötelezett szervezetek átfogó képet kaphassanak az elmúlt egy évet és az azt közvetlenül megelőző jogszabályi változásokról, az őket érintő kötelezettségekről, feladatokról. Idén nagy hangsúlyt kapott a légi közlekedés védelmi helyzete is. A prezentációk bemutatásán kívül fontos szempont volt az is, hogy a légi közlekedés védelmének felelős szakemberei számára lehetőség nyílt a közös feladatok és a mindennapi szoros együttműködéssel kapcsolatos kérdések személyes megvitatására is.

Prof. dr. Blaskó Béla r. vezérőrnagy (intézetvezető egyetemi tanár, oktatási dékánhelyettes, NKE RTK) köszöntőjét követően Schváb Zoltán helyettes államtitkár beszédében azt hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetése is elismerően értékeli azt az  eredményt, amelyet a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren nemrégiben elvégzett EU-bizottsági védelmi audit mutatott ki. Emlékeztetett arra, hogy a több napig tartó vizsgálat és tesztelés során az auditorok nem találtak olyan hiányosságot, amely miatt nemzetközi repülőterünket le kellett volna minősíteni úgy, ahogy az 2010 előtt már kétszer is megtörtént. Nem mellesleg 2011-ben a debreceni repülőtér is sikeresen átment az uniós reptéri auditon, egy évre rá pedig – nem kis részben Győri Gyula akkori légügyi elnökhelyettes munkájának köszönhetően – az NKH Légügyi Hivatalának auditja zárult elismeréssel. Ez pedig nemcsak számunkra jelenti azt, hogy a repülésvédelem területén dolgozó szakemberek kifogástalanul végzik a munkájukat, hanem a külvilággal is láttatja, hogy Magyarország nemzetközi repülőterei megfelelnek a nemzetközi biztonsági előírásoknak. Ez egyben újabb válasz is arra a többször feltett kérdésre, miért is van szükség a maihoz hasonló eszmecserékre – húzta alá a helyettes államtitkár. Győri Gyula, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke röviden visszatekintett az elmúlt évek jelentős változásaira, a védelmi tevékenység fejlődésére. Védnöki beszédében jelezte, hogy bár a hazai repülőterek biztonsága ma már megoldottnak látszik, további finomítást igényel az utasbiztonsági ellenőrök tevékenysége, nem utolsósorban azért, mert ők azok, akikkel először találkoznak a hazánkba érkező külföldiek. A hatóság elnöke felhívta a figyelmet az utóbbi időben egyre divatosabbá váló drónok használatával keletkező veszélyekre is.

Farkas András, az NKH légügyi elnökhelyettese, a Légügyi Hivatal vezetője az NKH LH légiközlekedés-védelmi hatósági tevékenységének bemutatásával indította a konferenciát. Részletesen ismertette a hatóság tevékenységét egy bizottsági audit tükrében, és a repülésvédelmi feladatokat hangsúlyozva kiemelte a kargóterületet. Részletesen beszámolt a 2013. szeptember 9–13. között végrehajtott EU-bizottsági audit tapasztalatairól, észrevételeiről, bemutatta a hatóság részéről a hiányosságokra adott gyors intézkedési mechanizmust. Kiemelte a társhatóságokkal és -szervezetekkel való együttműködés fontosságát. Ennek keretében elmondta, hogy az NKH LH 2014-ben minőségbiztosítási tanfolyamot szervezett a társhatóságok részére, amelynek következtében kilencre emelkedett a nemzeti auditorok száma, akik külső minőségbiztosítási tevékenységet folytathatnak a légiközlekedés-védelem területén. Emellett az elnökhelyettes részletezte a kargóterület kihívásait a légiközlekedés-védelemben, a szállítási lánc szereplőit, a meghatalmazott ügynök/ismert szállító jóváhagyásának hatósági eljárásait, valamint a jóváhagyott szervezetek védelmi tisztjeinek feladatait.

Fontos kiemelni, hogy az NKH LH mint légiközlekedési hatóság a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 300/2008/EK rendelete (2008. március 11.) 9. cikk értelmében, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. § (5) bekezdés 24. pont alapján az a kijelölt nemzeti hatóság, amely felelős az EK-rendelet 4. cikkében említett közös alapkövetelmények végrehajtásának összehangolásáért és figyelemmel kíséréséért. Ezen kijelölés egyben az alábbi feladatok ellátását is meghatározza számára:

*       a 300/2008/EK rendelet 9. cikke szerinti felelős hatósági feladatok ellátása;

*       a légi közlekedés védelmében közreműködő szervezetek védelmi programjának és belső minőségbiztosítási rendszerének, valamint védelmi képzési tervének jóváhagyása;

*       a légiközlekedés-védelmi berendezések, eszközök és védelmi rendszerek üzembe helyezésének, működtetésének jóváhagyása, azok felügyelete és ellenőrzése;

*       a légi közlekedés védelmében közreműködő szervezet légiközlekedés-védelmi tisztje kijelölésének jóváhagyása;

*       a Nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi képzési program, valamint a 300/2008/EK rendeletnek megfelelően a védelmi személyek, oktatók tanúsítása;

*       a meghatalmazott ügynök, az ismert szállító, a repülőtéri készletek ismert beszállítójának és a fedélzeti ellátmány meghatalmazott beszállítójának engedélyezése;

*       a légiközlekedés-védelmi esemény kivizsgálása;

*       a tiltott tárgyaknak a repülőtér nyilvánosság elől elzárt területére történő bevitelére vonatkozó felmentések megadása, személyek vizsgálat alóli felmentésének megadása.

Balogh Miklós r. mk. ezredes, igazgatóhelyettes (Repülőtéri Rendőri Igazgatóság, RRI) a légiközlekedés-védelmi feladatokról szóló előadásában ismertette a 2012. év eredményeit. Elmondta, hogy jelentős javulást mutattak az őrzésbiztonsági feltételek, jelentős áttörés történt az utasok és kézipoggyászaik ellenőrzésében, kedvező változás történt az utasoktól eltérő személyek ellenőrzésében, valamint pozitív elmozdulást mutatott ki az EU a hatósági ellenőrzések megállapításaiban. Részletezte a 2013. évre vonatkozó feladatmeghatározást, amely során 2013 július–augusztusában nagyszabású ellenőrzéseket folytattak a Légügyi Hivatallal közösen. Az ezredes elmondta, hogy a 2013-as EU-bizottsági ellenőrzés jó eredménnyel zárult, valamint kiemelte a kommunikáció és az együttműködés fontosságát a különböző jogalanyok között, mivel az segítette a bizottsági ellenőrzés eredményességét.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Légi- és Víziközlekedési Főosztályának képviselője, Keszthelyi Zoltán előadásában felhívta a figyelmet a légiközlekedés-védelemmel kapcsolatban támasztott európai uniós követelményekre. Részletezte a jelenleg hatályos EU-s jogszabályokat, amelyek a következők:

*       keretrendelet: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 300/2008/EK RENDELETE (2008. március 11.) a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről;

*       kiegészítő rendeletek: A BIZOTTSÁG 272/2009/EK RENDELETE (2009. április 2.) a polgári légi közlekedés védelméről szóló 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet mellékletében foglalt közös alapkövetelmények kiegészítéséről, valamint annak módosítása;

*       végrehajtási jogi aktusok: A BIZOTTSÁG 72/2010/EU RENDELETE (2010. január 26.) a légi közlekedés védelmével kapcsolatos bizottsági ellenőrzések eljárásainak megállapításáról, A BIZOTTSÁG 185/2010/EU RENDELETE (2010. március 4.) a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról, valamint annak módosításai;

*       végrehajtási jogi aktusok, bizottsági határozatok: A BIZOTTSÁG C(2010)774 HATÁROZATA (2010. IV. 13.) a 300/2008/EK rendelet 18. cikkének a) pontjában említett információkat tartalmazó, a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról, valamint annak módosításai.

Keszthelyi Zoltán ismertette a 2013. május utáni fontosabb módosításokat az EU-s jogi szabályozásban, valamint felhívta a figyelmet a követelmények teljesítésének rövid határidőire, többek között az unió területére harmadik országból légi árut szállító légi fuvarozók (ACC3) helyszíniszemle-követelményeinek megváltozására (2014. július 1.), a robbanóanyag-felderítő (EDS) védelmi berendezések 3. szabványának üzembe helyezésére (2014. szeptember 1.), az utasok meghatározott százalékának robbanóanyagnyom-felderítő eszközzel, robbanóanyag-kereső kutyával vagy biztonsági szkennerrel történő ellenőrzésének bevezetése (2015. szeptember 1.).

Hangsúlyozta, hogy nagy változások várhatók az EU-s jogi szabályozást illetően, és újabb módosítások lesznek a közeljövőben.

A minisztérium beszámolóját követően a NAV Központi Hivatal, Vám Főosztály, Vám Utólagos Ellenőrzési Osztály osztályvezetője, Duda Gergely pénzügyőr százados tartott előadást az AEO tanúsítvány légiközlekedés-védelmi vonatkozásairól. Részletesen ismertette az AEO tanúsítvány típusait, a követelmények jogi hátterét, valamint a követelményrendszert. Átfogó képet mutatott az AEO tanúsítványok jelenlegi hazai helyzetéről, amely szerint Magyarország a 9. helyen áll az Európai Unióban az érvényes tanúsítványok darabszámát illetően. A jövőbeli tervezésnél nagy hangsúlyt kap a légi közlekedésben érintett kargócégek Légügyi Hivatal által történő jóváhagyási eljárásának és a NAV AEO tanúsítvány jóváhagyásának kapcsolata, mivel több egyezést is mutatnak a minősítési eljárások védelmi kritériumai.

A kargócégek biztonságvédelmi kihívásairól Imre Sándor védelmi tiszt, a DHL Express Magyarország Kft. biztonsági vezetője, a Magyar Biztonsági Fórum Egyesület elnöke beszélt. Előadásának találó címet adott: „Versenyben a biztonsággal.” Ismertette a terrorizmus által okozott károkat és azt, hogy miért szükséges egy kargócégnél megfelelő szintű védelmet fenntartani és továbbfejleszteni. Kitért a légiáru-átvizsgálás módjaira, a munkaerő-felvétel és háttérellenőrzés fontosságára, és kiemelte a légiközlekedés-védelmi belső minőségbiztosítási tevékenység szerepét, amely meghatározó elem a légiközlekedés-védelem szinten tartásában.

A Biztonsági Tanácsadók Nemzetközi Szakmai Egyesületének elnöke, Nagy Zsolt a veszélyes áruk légi szállításának biztonsági feladatairól beszélt. Kiemelte az IATA, azaz a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet veszélyes áru légi szállítására vonatkozó követelményeit, a veszélyes áruk osztályozását, azok csomagolási előírásait.

A konferencia résztvevői felkeresték a debreceni nemzetközi repülőteret, ahol megismerték a repülőtér különböző területeit a helyiek idegenvezetésével, s ahol két prezentáció is volt. A debreceni repülőtér fejlesztésével kapcsolatban Herdon István, a Xanga (XID) cégcsoport tulajdonosa elmondta, hogy 2011-ben a Xanga Group többségi tulajdont szerzett a Debrecen Repülőtér társaságban. A folyamatos fejlesztések eredményeképpen a Xanga Group már létrehozott egy 5000 m2-es intermodális kargó- és logisztikai bázist a repülőtér területén, amelyet további fejlesztések és beruházások követnek. Ezek célja egy 50 000 m2-es teheráru-kezelő park létesítése. A fejlesztések mellett a Xanga Group célja a légijármű-kiszolgáló berendezésállomány optimális elérése. A kargó- és logisztikai bázist a XID cégcsoport a debreceni nemzetközi repülőtér mindenkori tulajdonosával és üzemeltetőjével együttműködve, a légügyi törvények és jogszabályok betartásával működteti. A szolgáltatási tarifák kialakításánál a színvonal megtartása mellett fontos szempont a ferihegyi és más, a régióban található repülőterekéhez képest kedvezőbb árfekvés annak érdekében, hogy a debreceni nemzetközi repülőtér kargó- és logisztikai bázisa költséghatékony alternatívát kínáljon a kargótevékenységet végző piaci szereplők számára. Terveik szerint a kargó- és logisztikai bázis az alábbi szolgáltatásokat kínálja majd a budapesti vagy akár a nyugat-európai repülőterek szolgáltatásaival megegyező színvonalon, azoknál viszont kedvezőbb árakon:

*       24 órás kargószolgáltatások a ferihegyi repülőtérnél akár 30-40 százalékkal kedvezőbb áron,

*       Schengenen belüli és Schengenen kívüli kargójáratok külön kezelése,

*       helyszínen történő vámkezelés a nap és a hét bármely időszakában,

*       légifuvar-okmányok elkészítése (load sheet, airway bill, METAR, NOTOC stb.),

*       bejövő áruk kezelése (egységrakomány, raklap stb.),

*       különleges áruk (pl. veszélyes anyagok) kezelése,

*       háztól házig történő szállítás megszervezése,

*       ipari termelő háttér kialakításához ipari parki helyszín biztosítása,

*       igény esetén további, egyénre szabott szolgáltatások.

Végezetül az utolsó előadást Szentesi Bálint r. őrnagy, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság Nyírábrányi Határrendészeti Kirendeltségének kirendeltségvezetője tartotta, amelynek témája „A biztonságvédelmi kihívások a fejlődés tükrében” volt. Kifejtette, hogy milyen helyi rendőrségi feladatokat látnak el a légiközlekedés-védelemben, ismertette a Nyírábrányi Határrendészeti Kirendeltség szervezeti felépítését, amely szervezet felelős többek között az utasbiztonsági ellenőrzés felügyeletéért, valamint megjelölte az utasösszetétel elemzése során előforduló kockázati tényezőket. A debreceni repülőtér kihívásai között említette a védelmi infrastruktúra fejlesztését (peremkerítésre szerelt kamerarendszer kiépítése), a repülőtéri készlet ellenőrzését, a fedélzeti ellátmányokra vonatkozó követelményeket, az áruszállítást, a GAT terminál kiépítéséhez szükséges elkülönített terület kialakítását és az EU-bizottság ellenőrzésére való felkészülést.

A konferencia zárásaként a résztvevők ünnepélyes keretek között vették át a továbbképzésről szóló tanúsítványokat.

Cikkünk a Nemzeti Közlekedési Hatóság támogatásával készült! 

Fotó: NKH LH